2021.03.30. 18:00
Vérében van a zene, a szívében pedig Miskolc
Ilyen a jazz – főként akkor, ha a tehetség szorgalommal párosul, mert kitartás nélkül nincs siker, mondja Bordás József zenész, zenepedagógus, zeneszerző, aki március 15-ére megkapta a Magyar Arany Érdemrendet.
Forrás: ÉM
– Édesapám tánczenész volt, dobos, és nem szerette volna, hogy én is zenész legyek. A családunkban apai ágon szinte mindenki muzsikus. A Bordás egy zenészdinasztia Miskolcon. A hatvanas és a hetvenes években a miskolci főutcán a vendéglátóhelyeken az élő zenét játszó zenekarok tagjai között sok családtagom zenélt. Annak ellenére, hogy tiltották, ösztönösen ráéreztem a zenére. Gyakran hallottam családi történetként, hogy alig voltam 4 éves, amikor beültem a dob mögé a színpadon, és édesapám zenekarával játszottam. Egyébként édesapám dobja fent volt a szekrény tetején, le sem vehettem. Aztán, amikor szombatonként a szüleim a piacon voltak, titokban doboltam. Csak a szomszédok mindig jelezték a szüleimnek, hogy kicsit hangos volt a szombat délelőtt – meséli Bordás József. – Az első koncert, amin játszottam, az pedig a nyolcadikos ballagásunk volt a szirmai általános iskolában.
A miskolci kereskedelmi és vendéglátóipari középiskolában tanult szakácsnak, ahol csatlakozott az amatőr színjátszó körhöz. A Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című rockoperával végigturnézták az országot közel két évig. Aztán, ahogy mondja, 18 évesen felkerekedett, Budapestre költözött, és akkor még autodidakta módon fejlesztette magát: professzionális zenész lett.
A miskolci származású zenész 2019-től a Magyar Jazz Szövetség alelnöke. Rendszeresen támogatja a Miskolci Bartók Béla Zene- és Táncművészeti Szakgimnázium jazz tanszakát, több ízben tartott szakmai előadásokat, fellépési lehetőséghez juttatta az iskola tanulóit a Magyar Jazz Szövetség rendezvényein. Egy alkalommal a Miskolci Dixieland Band – ahol a jazz tanszak több zenésze is játszik – szokásos dixie klubjában is fellépett a Miskolci Nemzeti Színházban. Az országban sokfelé ismerik Bordás Józsefet, mert a Házhoz megy a Zenede című könnyűzenei programmal rengeteg fiatalt meg tudtak szólítani az elmúlt években. Rákérdeztünk, hogy Nagykőrös, ahol dobtábort szervez, Visegrád – ahol nagyzenekari művet ír – mellett hogyhogy nem jutott a szülővárosára idő.
– Miskolcon is próbáltam az elmúlt években többször egyeztetni a Miskolci Kulturális Központ vezetőjével, de ő kimondottan elutasító volt. A megyében viszont Sajószentpéterre és Ózdra rendszeresen járunk, és a helyi művelődési házban egy-egy alkalommal háromszor is megtöltjük a nézőteret a fiataloknak szervezett zenei ismeretterjesztő könnyűzenei programsorozatunkkal – teszi hozzá Bordás József.
Nem unatkozik
Az életútját tekintve az rajzolódik ki, hogy nem unatkozik: Artisjus Zenetanári díjas zenepedagógus és zeneszerző, a Nemzetközi Dob Mánia Tábor megalapítója, a Rajkó-Talentum Konzervatórium dob tanszakának vezetője, a Házhoz megy a Zenede országjáró zenetörténeti előadás-sorozat művészeti vezetője, a Finucci Bros Quartet alapító tagja. 2014-ben Visegrád Hangjai címmel 35 ütőhangszerre írt négy tételes nagyzenekari művet, 2017- ben Arany–200 címen újabb nagyzenekari művet alkotott. Az 1977-ben született művész három gyermek édesapja.
– Kéthavonta hazalátogatunk Miskolcra. Szirmán töltöttem a gyermekkorom meghatározó részét, ezért minden alkalommal megállunk egy kicsit az egykori családi otthon előtt. Mindig is miskolci gyerek maradok – fogalmaz a zenész.
(A borítóképen: Bordás József 2019-től a Magyar Jazz Szövetség alelnöke)