Lelőtték az egyik hazánkba látogató jeladós barátkeselyűt

A barátkeselyű egyike az Európában őshonos négy keselyűfajnak, amelyek több országból – így hazánkból is – kipusztultak az illegális mérgezés és lelövés, valamint a természetes élőhelyek és táplálékforrások csökkenése következtében.

A jeladó vezetett nyomra

Magyarországon 1932 óta egyetlen alkalommal, 2008-ban figyeltek meg barátkeselyűt. Nemrégen azonban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egy jeladóval felszerelt, az Alföldön pedig egy gyűrűzetlen példány is feltűnt. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) PannonEagle LIFE projektjének munkatársait riasztották, hogy a nyomkövetővel jelölt Inchera névre keresztelt, Spanyolországban született madár, Magyarország területéről küldött gyanús GPS-adatokat. Az MME méreg- és tetemkereső egysége és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálata néhány órán belül megtalálta a keselyű jeladóját egy folyóparton. Arra is hamar fény derült, hogy a madarat meglőhették. A barátkeselyű elpusztítása orvvadászatnak és természetkárosításnak minősül – olvasható az MME közleményében.

A barátkeselyű az Európában legnagyobb szárnyfesztávolsággal – 250-300 centiméter – rendelkező, igen ritka ragadozó madárfaj.

– Alapvetően Dél-Európában, Kis-Ázsiában és Észak-Afrikában honos kóborló fajról beszélünk. Mivel dögevő, ezért olyan helyen tud megélni, ahol nagy testű növényevők vagy háziállatok állatcsordái legelnek és az elhullott tetemeket nem viszik el – mondta Szitta Tamás, az MME Bükki Helyi Csoportjának elnöke. – A kóborló ragadozó madarak élelemszerzés reményében akár több száz kilométert is átrepülnek. A Magyarországon észlelt keselyűk sem valószínű, hogy költési szándékkal érkeztek. A barátkeselyűk hatalmas gallyakból készült fészkeket építenek a fák tetejére. Viszonylag későn, 3-5 éves korukban érik el az ivarérettséget. Az egyetlen fiókát a két szülő közösen gondozza tavasszal. A kicsi négy hónapos korában hagyja el a fészket, de szülei még sokáig szemmel tartják.

Bulgáriába sikeresen telepítették vissza a barátkeselyűt.

– A keselyűk betelepítése nem könnyű dolog, mesterséges fészkek és dögök kihelyezésével lehet megoldani. Annak ellenére, hogy a faj fokozottan védett, nagyon jellemző, hogy a táplálékába mérget tesznek. Ez az illegális madárpusztítási módszer jelentősen lecsökkentette az állományokat egész Európában. A keselyűk ugyanúgy az ökoszisztéma részei, ők végzik el úgymond a piszkos munkát, amire szintén szükség van a természetben. Néhány példányt jeladókkal szerelnek fel természetvédelmi célból, amit a madarakra csak külön engedéllyel rendelkező szakemberek tehetnek föl – hangsúlyozta Szitta Tamás.

(A borítóképen: Egy barátkeselyűpár)