Magunk alatt vágjuk a fát

Május 24-én ünnepeltük az európai nemzeti parkok napját. Ahogyan a világon mindenhol, hazánkban is azért jöttek létre ezek a védett területek, hogy megóvjuk a hegyeinkre, síkságainkra, ártereinkre jellemző természeti szépségeket és élővilágot – írja közleményében a WWF Magyarország. – A szervezet a jeles nap alkalmából arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelenlegi fakitermelési gyakorlat súlyos károkat okoz nemzeti parkjainkban.

Látványos tájsebek

– Az erdők kezelésében szinte semmilyen változást nem hozott a nemzeti parki státusz. Ma is ugyanolyan, döntően gazdasági célú fakitermelés történik a parkok határain belül, mint azokon kívül – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője. – A pandémia éve alatt túrázók sokasága tapasztalhatta a fakitermelések okozta tájsebeket, amelyekkel kapcsolatban nagyon sok megkeresés érkezett; nem csak szervezetünkhöz, a nemzeti park igazgatóságokhoz, hanem a védett területek nagy részét kezelő állami erdőgazdaságokhoz is.

Károsodik az erdőklíma

Szinte minden erdővel borított nemzeti parkunkat érinti a probléma.

– A néhány évvel ezelőtt, a bükki Tarkő mellett kivágott 180 éves erdő után egy újabb, ezúttal fokozottan védett bükkös következett sorra a lillafüredi kisvasút végállomása közelében. Hasonló vágásterületeket látni a Magas-Bakonyban vagy a Balaton-felvidéken is. A Pilisben 40 méterenként vágott úgy nevezett közelítő nyomokkal hálózták be a hegyoldalakat a faanyag könnyebb kiszállítása érdekében, ami a tájkép és a talaj védelme, továbbá az erdőklíma megőrzése szempontjából is komoly kérdéseket vet fel. Egyértelmű, hogy a védett területeken történő intenzív nyersanyagtermelés nem felel meg a 21. század követelményeinek, és ilyen formában nem tartható fenn tovább – magyarázta a szakember.

Eltűnnek az őshonos fák

Legidősebb erdeink is veszélybe kerülhetnek a káros gyakorlat miatt.

– A WWF Magyarország álláspontja szerint hazánkban a védett, illetve Natura 2000 területeken álló erdők állapota kritikus, amit az EU részére készülő hivatalos országjelentések alátámasztanak. Az idős, teljes ökoszisztémának tekinthető erdők aránya alig éri el a 2 százalékot, miközben a klímaváltozás és az idegen tájakról behurcolt inváziós növényfajok okozta fenyegetés egyre növekszik. A káros globális folyamatokat messzemenően súlyosbítják a fakitermelés hagyományos módjai – többek között a síkvidékek nagy kiterjedésű tarvágásai; védett területeken is. A jelenlegi gyakorlat kritikátlan tovább folytatásával ugyanis nem csak az élővilág sorsa válhat kérdésessé, hanem a mi jövőnk, jóllétünk is – hangsúlyozta Gálhidy László.