Akinek a felmenői a 17. század óta borászok

A Borászok Borásza elismerés azért különleges, mert maguk a borászok választják ki maguk közül, egy-egy szavazatukkal, a legjobbat. Életében mindenkit csak egyszer választhatnak meg – és ezzel bekerül ebbe az évről évre bővülő elitbe. A másik fontos szempont pedig az, hogy a cím elnyerésével semmilyen anyagi juttatás nem jár.

Korábban már bemutattuk a Szerencsi járás négy borásza közül azt a hármat – a rátkai Árvay Jánost, a mádi Barta Károlyt és a mezőzombori Mészáros Lászlót –, akik bekerültek abba az ötvenfős, illusztris társaságba, akik közül az idei győztes kikerült. Most pedig, korábbi ígéretünkhöz híven, a mádi ifj. Szepsy Istvánnal is megismerkedhetnek.

Családi örökség

Fontos megemlíteni, hogy velük együtt összesen tizenegyen képviselték a megmérettetésen Tokaj-Hegyalját, ráadásul kicsivel több mint egy hete érkezett a hír, hogy a bodrogkeresztúri Bodó Judit kapta 2021-ben a Borászok Borásza elismerést. A vele készült interjút hamarosan lapunkban is olvashatják.

A mádi ifj. Szepsy István családja a 17. század elejéig tudja visszavezetni azon őseiket, akik Tokaj-Hegyalján foglalkoztak borkészítéssel. Éppen ezért talán nem véletlen, hogy édesapja, id. Szepsy István az országban harmadikként kapta meg, 2009-ben a Borászok Borásza elismerést, és már ifj. Szepsy Istvánt is sokadszorra jelölték.

Érdekesség, hogy a családnak mégis mindig csak egy-egy ága vitte tovább a hagyományt. A nagyapáék például huszonhárman voltak testvérek, mégis egyedül ő tette le a voksát a borászat mellett. Ifj. Szepsy István és nővére azonban szembementek ezzel a családi „tradícióval”.

– Azt szoktam mondani, hogy ha valaki a cirkuszi sátor mellett születik, akkor nagy valószínűséggel ahhoz kapcsolódóan építi majd fel a jövőjét – tudtuk meg a borásztól. – Mádon, egy borászattal foglalkozó családban, szőlőtőkék között kirándulva, mondhatni elképzelhetetlen úgy felnőni, hogy valaki a családból ne kötelezze el magát a borkészítés mellett.

Mégsem volt ilyen egyenes az út, hiszen a nővére jogot, ő pedig informatikát kezdett tanulni, majd meggondolták magukat és mégis borászként végeztek. A húguk vendéglátást tanult, ami pedig szorosan kapcsolódik a borértékesítéshez.

– Szerencsére a szüleink részéről sohasem volt elvárás, hogy a szőlővel és a borral foglalkozzunk, de amikor egészen fiatal korában beszippantja az embert ez a közeg, akkor korán kialakul egyfajta készség, tapasztalat és látásmód – fejtegette elgondolkodva ifj. Szepsy István. – Még akkor is, ha csak gyermekként dolgoztam a szőlőben és a pincében, ráadásul nem is azért, mert annyira ragaszkodtam ehhez a munkához, hanem csak zsebpénzt szerettem volna keresni.

Különleges termelőhely

Hangsúlyozta, hogy a borkészítés esetében a szakma öröklődése azért is nehéz, mert gyermekként még nem tudnak kapcsolatba lépni magával a végtermékkel. Ennek következtében az a spiritualitás, ami a borhoz köthető és amiért az egészet csinálják gyakorlatilag elég sokáig nem értelmezhető.

Ráadásul ebben az esetben nemcsak a gyermekkorról, hanem a felnőtté válás koráról is beszélünk. Ugyanis az, hogy a nagykorúságunk után fogyaszthatunk bort, csak egy jogi lehetőség, mert a legtöbb ember tizennyolc évesen még nem érett arra, hogy a borkészítés és a borfogyasztás lényegét megértse.

Megtudtuk, hogy azért is van hatalmas potenciál a tokaji borokban, mert hiába van meg egy bizonyos szenzor a termelőben, kizárólag akkor tud olyan bort készíteni, amely azon a lapon szerepelhet, amin a világ legjobb borai, ha a termőhely különleges.

– Érdekesség, hogy külföldön tapasztaltam meg, a generációmnak Tokaj-Hegyalján olyan különleges lehetősége van – ami például Franciaország legtöbb nagy borvidékén nincs –, hogy újraalakíthatjuk a márkahierarchiát – taglalta a borász. – Kizárólag természetben és termőhelyben vannak lebetonozott szabályok, de márkapozicionálásban nem. Most azok vannak előrébb, akiknél már a rendszerváltáskori generáció felismerte ezt a lehetőséget, mint az édesapám is. Amikor a nővéremmel ezt felismertük, csak még jobban megerősített minket abban, hogy szőlőtermeléssel és borkészítéssel foglalkozzunk. De ehhez kellett a külföldi tapasztalat, hogy madártávlatból is lássuk azt, ami itthon van.

Elvarázsolta a furmintok világa

Ifj. Szepsy István saját bevallása szerint ahhoz a korosztályhoz tartozik, amit annak idején elvarázsolt a fehérborok, a furmintok világa. Sokáig úgy gondolta, hogy a száraz fehérbor felülmúlhatja az aszút, de mostanra rájött, hogy gazdasági teljesítményben ez megtörténhet, viszont presztízsben soha.

A család borai közül a 2006-os Szepsy Urbán furmintot, a 2017-es évjáratból a Szepsy Szent Tamás furmintot, valamint a Szent Tamás és Betsek aszúit emeli ki.

https://boon.hu/kozelet/helyi-kozelet/ismet-hegyaljai-lett-a-boraszok-borasza-5522542/

https://boon.hu/eletstilus/helyi-eletstilus/siker-bor-mamor-tokaj-hegyalja-5459155/