Bükkábrányban kiállították az aranytárgyakat

A Herman Ottó Múzeum még márciusban számolt be a ritka leletegyüttesről, Bükkábrányban pedig két hete tekinthetők meg a tárgyak a Jószerencse Házában. A kiállítás a tervek szerint október elsejéig lesz látható, később pedig Miskolcon is szeretnék bemutatni az aranytárgyakat más hasonlókkal együtt.

Rossz állapotú csontok

Németh Attila ásatásvezető régész szerint a leletegyüttes attól is értékes, mert az előkerült tárgyak történetét, a társadalom struktúráját is megismerhetik a leletek elhelyezkedése által. A sírokban elhelyezett emberek központi alakok lehettek a társadalomban.

Az első feltárt sírban fekvő nő az első udvarhölgy titulust kapta, a fejnél arany karikás csüngőpár és kúpos csüngőpár került elő sírjából. Viseleti helyzetben figyelték meg az ékszereket, a karikás csüngők egy fejdísz részei lehettek, mert a halánték környékén helyezkedtek el, míg a kúposak a vállrésznél, azaz ruhára vagy szalagra applikálták őket. A második udvarhölgy kúpos csüngői szintén párban kerültek elő, s érdekessége volt sírjának, hogy egy kőpengét is elhelyeztek benne, ez importból származott a mai Lengyelország területéről. Igen jó minőségű anyagból készült. Ebben a női sírban sem maradtak meg a csontok, annyira savas volt a talaj.

A harmadik, az előkelő hölgy nyughelye igen gazdag volt aranyleletekben, nemcsak karikás csüngőpárt találtak, hanem rögtön a koponya alatt egy spirál helyezkedett el, amelyet vagy egy fejdíszre, vagy egy hajtincsre tekertek. Mellette egy kisebb kúpos csüngő pihent, a fejdísz része. A nyaknál hét összehajtott aranylemezből és két mészkőgyöngyből álló nyakláncra bukkantak. Az arany ékszerek Kárpát-medencei aranyból készültek, lehet, hogy mosták. Igen magas a nemesfémtartalma, 93–96 százalékos.

– Hogy milyen korúak voltak az elhunytak, nem tudjuk. Szerencsétlen eset, hogy nagyon rossz állapotúak a csontok, ezért a korukra nem lehetett következtetni. Nemükre viszont igen, részben abból, hogy milyen tárgyakat tettek melléjük, részben a szigorú temetkezési rítusból, hiszen a nőket a bal oldalukra, a férfiakat a jobb oldalukra fordították. A maradványokból következtethetünk arra, milyen temetkezésről van szó. A nőknél nagyobb számban kerülnek elő edények, az aranyleletek mellett ezekből is igen sokat tártunk föl – mondta Németh Attila.

A nőknél nagyobb számban kerülnek elő edények az aranyleletek mellett

Németh Attila

Hogy a három nőt egyszerre temették-e el, nem lehet tudni biztosan, de nagyon közel voltak egymáshoz, szinte egymás szomszédságában. Valószínűleg nem sok idő telhetett el a haláluk között, s feltehetően az arany is egy lelőhelyről került ide.

Kivételesnek mondható

– A negyedik gazdag sír egy férfié, amelyben nincs aranymelléklet, de szintén volt benne egy lengyelországi tűzkőpenge, egy csiszolt kőbalta és egy kétkilós rézcsákány. Ez nem használati eszköz, hanem egyfajta jogar. Bizonyítani nem tudjuk, de a leggazdagabb hölgy és a férfi között feltételezünk egyfajta kapcsolatot, ezt természettudományos vizsgálatok alátámaszthatják – fejtette ki a vezető régész.

Az aranykincs kicsit kivételes esetnek mondható, mert korábban is találtak már aranymelléklettel ellátott sírt, de ezekben mindig csak egy-egy ilyen tárgy volt. Itt a 34 feltárt sír közül háromban is föllelhető volt aranytárgy, annyi, amennyi nem került elő 2007 óta.

A társadalmi berendezkedés alapján törzsfőnöki, falusi vezető lehetett az elit réteg. Nem mindenhol került arany az ilyen vezetők sírjába, mert az ebben a korszakban is ritkának számított, de ez a népesség, a bodrogkeresztúri kultúra az egész Alföldön jelen volt, s kapcsolatai kiterjedtek a Balkán felé, s Északra, a mai Lengyelország felé is.

A gazdaság ekkor felívelőben volt, nevezhető volt gazdagnak a csoport. Németh Attila elmondta, egyfajta ipari forradalom zajlott akkoriban, a rézkorban kezdtek először fémet használni az emberek. A bodrogkeresztúri kultúra idején a rézszerszámok száma megnőtt, ezt temetkezésben látják viszont, s az arany viselése is divatossá vált. A korábbi időszakból nagyon kevés arany- és réztárgy maradt meg, s később szintén csökken a fémek aránya. Ez a középső rézkor, amelyben a bodrogkeresztúri volt a domináns kultúra, egyfajta aranykor is.

Vizsgálják a talajt

Németh Attila szerint a falu népessége valószínűleg foglalkozott növénytermesztéssel, de nagyrészt állattenyésztést folytathatott. Ezt az éghajlat változása is indokolta. Az újkőkor végén hűvösebb időszak köszöntött be, amely a növénytermesztés kárára vált, de felértékelődött és előtérbe került az állattartás. Az ásatáshoz kapcsolódóan természettudományos vizsgálatokat is folytatnak, a régészek gyűjtenek faszenet is, amely a C14-es kormeghatározáshoz szükséges. De földmintákat is vesznek, pollenanalízist végeznek, s ha esetleg magvakat is találnak, ezek segítségével még közelebbről megfigyelhetik az emberek egykori életmódját.

A Csincse-patak jó környezeti adottsággal bírt a régészeti korszakokban, sok népesség élt itt az elmúlt hétezer évben, folyamatosak az emlékek a kőkorszaktól a tatárjárásig. Sok települést, temetkezést feltártak már, és folyik tovább a munka. A leletek, dokumentációk feldolgozása valószínűleg sok évbe, talán tízbe is beletelik. Egy részét elkezdték feldolgozni, publikációk készültek és készülnek. A benne részt vevőknek akár tudományos előrelépést is hozhat.

(A borítóképen: Már megtekinthetők a sírokból előkerült leletek)

https://boon.hu/kozelet/helyi-kozelet/abrany-aranya-hatezer-eves-leletek-5628257/