Sok a fertőzött kullancs hazánkban

A június mellett a július kritikus, ezért ezekben a hónapokban jobban oda kell figyelni a természetjáróknak, a szabadban tartózkodóknak, hogy elkerüljék a kullancscsípéseket. Bár a fertőző betegség nem halálos kimenetelű, ennek ellenére komoly gondokat is okozhat: bénulást, pszichiátriai bajok kialakulását.

Komolyabb gondokat okozhat

A Lyme-kór a kullancsok csípésével terjed, amelyek maguk is megfertőződtek egy bizonyos Borrelia burgdorferi nevű baktériummal. Fertőzött kullancsból egyre több van Magyarországon elsősorban az enyhe télnek köszönhetően. A kór ellen nincs védőoltás, a gyógyulás érdekében igénybe vett kezelés pedig megterhelheti a szervezetet. Ha valakit fertőzött kullancs csípett meg, nem feltétlen jelentkezik a Lyme-kórra jellemző bőrelváltozás, így nehéz kiszűrni a betegséget. A hosszú fertőzés azért veszélyes, mert később komolyabb gondokat okozhat, ami első látásra ijesztő lehet, de kezelések hatására gyorsan, maradványtünet nélkül rendezhetők a panaszok.

Az idősebb nőknél felléphet bőrsorvadás is, gyakori a végtagzsibbadás, az izomgyengeség. A legrosszabb kimenetel a bénulás. Ez azonban csak kis százalékban következik be. A hosszú lefolyású betegség okozhat ízületi fájdalmakat, agyat érintő betegségeket, álmatlanságot, depressziót, memóriakárosodást, illetve pszichiátriai problémákba is torkollhat.

A kór ellen úgy védekezhetünk a leginkább, ha igyekszünk elkerülni a kullancscsípéseket a szabadban töltött idő alatt.

Próbáljuk megelőzni

Elsősorban fontos, hogy csak a szükséges bőrfelületeket hagyjuk szabadon, használjunk kullancsriasztót, illetve ne gázoljunk át sűrű aljnövényzetű területeken.

Ha mégis ilyen helyen járunk, hazaérve mindenképp vizsgáljuk át a teljes testfelületünket, a hajlatokat, gyerekek esetében a fül környéki hajas fejbőrt is.

A Heim Pál Gyermekkórház ajánlásai alapján ha felfedeztük a bőrünkben a vérszívót, mindenképp távolítsuk el, viszont az egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan. Olajat, kenőcsöt, alkoholt nem célszerű a kullancsra csepegtetni mert az oxigénhiánnyal küzdő parazitából még több vírus juthat az ember vérkeringésébe.

Legjobb, ha egy kullancskiszedő csipesszel a bőrfelszínt összefogva vesszük ki. Az állat fejének bőrben maradása nem okoz különösebb problémát, idővel kilökődik. Ha ez nem történik meg pár napon belül, el kell távolítani, mert bár fer­tőzést nem, de gyulladást okozhat. Ezt követően jód­oldattal kenjük be a kullancs helyét. Fertőzést jelez, ha a kullancscsípés helye körül kör alakban halvány pír jelentkezik, nem viszket, nem fáj.

A fertőzöttek 20-30 százaléka tünetmentes, ezért érdemes minden gyanúsnak vélt esetben orvoshoz fordulni, hiszen a fertőzés korai stádiumban gyógyszeres kezeléssel orvosolható. Az agyvelőgyulladás szempontjából 4-6 óra, a Lyme-betegség szempontjából 24 óra számít biztonságos időnek.

Ne essünk kétségbe!

Béla nem gyakran túrázik, viszont legutóbbi alkalommal, amikor feleségével a turistaútvonalak egyikét járták, megcsípte egy kullancs.

– A túra után egy nappal szedtük ki, utána két héttel láz és ízületi fájdalom jelentkezett nálam. A csípéstől számított négy héttel később találtuk meg a foltot a csípés körül – emlékezett vissza. – A háziorvos azonnal írt fel antibiotikumot, továbbá vértesztre is kiírt. Mindenképp ajánlom, hogy minden ismert kullancscsípés helyét 4-5 hétig még ellenőrizze az ember újra és újra, hiszen ahogy említettem, nálam is később jelentkezett a bőrpír. Miután megtörténik a baj, nem érdemes kétségbeesni, visszacsinálni már úgysem lehet, be kell tartani az orvos által előírtakat. Szedni kell az antibiotikumot, az antibiotikummal szemben pedig probiotikum szedésével kell helyreállítani a gyomorban az élőflórákat, ha esetleg az erős szer hatására sérültek volna – javasolta Béla.

(A borítóképen: Kirándulások után vizsgáljuk át a bőrünket, hajlatainkat, hogy nem vittünk-e haza magunkkal kullancsot!)