Nyáron megelevenedik Szűz Mária országa

Nyár vége és az ősz a Mária-ünnepek időszaka a katolikus egyházban. Augusztus 15-én tartották Nagyboldogasszony, azaz Mária mennybevétele napját, amely a legnagyobb ünnep ezek között – írja a Magyar Katolikus Lexikon. A szent hagyomány szerint Jézus anyja egyenesen a mennybe került testben és lélekben is. Emiatt maradhatott fenn mind a mai napig a Mária-jelenésekbe vetett hit. Szintén ezért Máriát más néven a Menny királynőjének vagy népiesen Boldogasszonynak is hívjuk. Hazánkban augusztus 15-én a Szűzanyáról mint Magyarország Patrónájáról is megemlékezünk. Ezt a szokást Szent István királyunknak köszönhetjük. Fia, Szent Imre herceg korán meghalt, ezért utód híján halálakor Szűz Mária oltalmába ajánlotta föl az országot. – Nagyon sokszor félreértik a katolikus egyház Mária-tiszteletét – említette korábban lapunknak Marosi Balázs atya, a miskolc-diósgyőri Szűz Mária Szent Neve-templom káplánja. – Azt mondják rólunk, hogy sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítunk Máriának, mint Istennek, ami elvesz az Úr fényéből. Azonban minden egyistenhívő vallás kimondja, hogy az imádás egyedül a mindenható Istennek jár. Tehát mi Máriát és a szenteket nem imádjuk, hanem tisztelettel követni szeretnénk a példájukat. A Mária-ünnepek többek között azért születtek meg az egyházban, mert a Szűzanya egészen ember volt, de mindig Isten fényében maradt. Az ő vonzó példája reményt ad, hogyha neki sikerült teljesen az Úrnak szentelt, igaz életet élni, akkor nekünk is sikerülhet.

(A borítóképen: Nagyboldogasszony ábrázolása)