A gyermek körüli változás mindig szembetűnő

Óvoda- vagy iskolakezdés idején gyermekként nem könnyű egy idegen csoportba beilleszkedni vagy a régi környezetet sok idő után újra megszokni. A problémák megoldásában azonban a szülőn, pedagóguson kívül segíthet az iskola­pszichológus is. Hazánkban a szakemberek iskolai jelenlétét 2013 óta törvény írja elő.

Minden esetben kereshető

Kovács Ágnes klinikai szakpszichológus kérdésünkre, miszerint milyen esetekben fordulhat a gyermek, a szülő az iskolapszichológushoz, az alábbi választ adta:

– Az iskolapszichológus tulajdonképpen az első lépcsőfok, ha az óvodás, iskolás életében bármilyen diszkomforthelyzet következik be, tehát valójában minden esetben megkereshető. Az iskolákban, óvodákban pszichodiagnosztika és terápia nem végezhető, a segítségnyújtás, problémafeltárás konzultációs, tanácsadói keretek között történik. Az ezen túlmutató esetekben megfelelő szakemberhez, ellátáshoz kell irányítania a gyermeket és a családot, a feladata, hogy ebben is segítsen.

A gyermek iskolai életében minden esetben szembeötlő, ha valami változik körülötte, és ezt a pedagógusok érzékelik is. Azonban az idejükön, erejükön és a kompetenciájukon is túlnyúlik az, hogy ezek okainak a köznevelési intézményben járjanak utána. Mivel a tanárok is az úgynevezett jelzőrendszer tagjai, kötelességük szükség esetén a megfelelő ellátással megtalálni a kapcsolatot, ha a gyermek fejlődésében valamilyen akadályt látnak. A legtöbb felmerülő probléma azonban nem éri el ezt a szintet – vázolta a témával kapcsolatos gondolatait.

– A szakemberek mindig felfigyelnek, ha a tanulmányi eredmények változnak, ha a magatartás romlik, ha a társ­kapcsolatokban több vagy intenzívebbek a konfliktusok. Vannak azonban olyan változások, amelyek kevésbé adnak okot aggodalomra, pedig ezek mögött is nehéz élethelyzetek állhatnak. Ilyen fontos változás az is, ha a gyerek nagyon csendes lesz, igazi „jó gyerek” válik belőle, és előfordulhat az is, hogy a diák a tanulásba menekül a problémák elől.

Egy tanulási probléma felmerülése esetén például számos tényező okozhatja a nehézséget – magyarázta a szakember. Legtöbbször a jelenséget a pedagógus jelzi a szülőnek és az iskolapszichológusnak, akinek a feladata, hogy őket is bevonva feltárja a probléma természetét. Tanulási technikákkal segíthet a tanulónak, a családnak, a pedagógusnak, illetve ezek elsajátíttatását, megtanítását egyéni és csoportos formában is kivitelezheti. A háttérben azonban állhat valamilyen tanulási nehézség vagy zavar is, ami miatt esetleg egyénre szabott fejlesztés mellett lesz csak sikeres a tanulási folyamat, ilyenkor gyógypedagógushoz érdemes fordulni a megfelelő fejlesztési javaslatokért. Ha a teljesítményromlást érzelmi tényezők, a családi életben bekövetkező változások okozzák, akkor nevelési tanácsadás, gyermekvédelmi beavatkozás is szükséges lehet – tette hozzá.

Előfordulhat az is, hogy a diák a tanulásba menekül

a problémák elől – Kovács Ágnes

Az iskolapszichológiai feladatellátás középpontjában az iskolai létezéssel kapcsolatos érzelmi, kapcsolati, teljesítménybeli nehézségek vannak. Az iskolai lét szereplői pedig kiterjednek a gyerekeken túl a szülőkre, családjukra és az iskolai dolgozókra is, ők mind megfordulnak a pszichológusi szobában. Egyénileg vagy akár kis csoportokban is történhet a foglalkozás, amikor kisebb baráti közösségek kérnek segítséget, esetleg éppen egy másikkal szembeni konfliktus esetén. A nagy csoportos foglalkozások, például osztályszinten rendszeres alkalmak a tantervbe építve is megvalósíthatóak.

A találkozás lehet egyszeri, lehet rendszeres, és olyan is van, hogy egy diák menedékként használja olykor a szobát. A cél természetesen az, hogy segítség nélkül, önállóan tudjon jól funkcionálni a kliens. A pandémia időszakában az online tér teljesen átalakította a kapcsolattartás kereteit. Videós, hívásban megvalósuló és csak írásban történő beszélgetések is zajlottak, de igényt fejeznek ki néhányan arra, hogy ezentúl is ilyen formában keressék a pszichológust – folytatta.

Prevenciós célzattal is

Leginkább akkor hallunk az intézményben a pszichológusról, amikor a „tűzoltásra” hívják őket. Az iskolapszichológia elterjedése kezdetén például megfigyelhető volt, hogy az eltanácsolt diákoknak még egy utolsó lehetőséget adott az igazgató a pszichológusnál. Ezekben az esetekben nem valósult még meg valós, jól működő együttműködés, együtt gondolkodás a szakemberek között. Az évek során megtapasztalhatták, hogy a korai felismerés és prevenció sokkal hatékonyabban működik. A rendszer jó működtetése igényli a pedagógusok és az egész intézmény pozitív hozzáállását és felkészültségét, ami magában foglalja azt, hogy – jó tapasztalataik révén – bizalommal fordulnak a pszichológushoz, és elfogadják a szakma által felállított kereteket. Ez az alapja annak, hogy kérjék a segítséget az osztályközösség formálásában, hogy átadják az osztályukat például egy-egy probléma feldolgozására, vagy hogy egy-egy gyermek tüneteinek jelentkezésekor már élnek a konzultációs lehetőséggel. Az is előfordulhat, hogy a pedagógus saját érintettsége miatt kezel nehezebben egy-egy esetet. A tanár a pszichológussal folytatott önismereti munkája, saját életének egy érzékenyebb területére való rálátás révén a gyermek problémamegoldását is segíteni tudja.

Megfelelő ellátáshoz jutni

Ha szülőként problémát érzékelünk a gyermek körül, jó, ha tudjuk: a köznevelés intézményrendszerében több lehetőség áll rendelkezésre baj esetén. Országunkban egyedülálló a védőnői hálózat, az iskolákban, óvodákban is jelen vannak, és nagyon jó az együttműködésük a többi kapcsolódó ágazattal. Az iskolai szociális munka is egyre fejlődik, szociális munkások is ott vannak az iskolában. A pedagógusoknak is megvannak a pszichológiai ismereteik és persze a gyakorlaton alapuló tapasztalataik. Bármelyik intézményi dolgozó felé indul a szülő, az együttműködésük, teammunkájuk révén megtalálható a megfelelő ellátás, az iskolapszichológushoz nem csak közvetlenül, gyakran rajtuk keresztül jut el a szülő és a gyerek – emelte ki az iskolapszichológushoz való eljutás lehetőségeit Kovács Ágnes.

Bevált és javasolt gyakorlat, hogy az iskola, óvoda az év elején elkérje a szülők beleegyezését az iskolapszichológiai ellátáshoz, vagy esetleg az ellátás egyértelműségét a szülők által elfogadott működési dokumentumban rögzítse. Egyrészt ilyenkor számos nyomtatványt, dokumentumot bekér a szülőktől az iskola, egyszerűbb a begyűjtés, másrészt nem kell a hozzájárulásra várni, ha sürgős beavatkozásra van szükség. Sürgős eset lehet például, ha valamilyen trauma éri a közösséget, és szakszerű segítséget kérnek számukra a pedagógusok. Az is fontos szempont, hogy a tréning jellegű csoportos foglalkozásokból ne maradjon ki adminisztrációs okok miatt egyik osztálytárs sem. Fontos és bonyolult szakmai szempont a titoktartás és annak összeegyeztetése, hogy a gyermek háta mögött nem történhet intézkedés – hangsúlyozta végezetül a klinikai szakpszichológus.

(A borítóképen: Első nap az iskolában – nem minden kezdet könnyű, de lehet számítani a segítségre)