Emléktáblát avattak Veréb Krisztián emlékére

Kiváló idő várta a kajakosokat, kenusokat szombaton a Csorbatelepen, ahol Borsod-Abaúj-Zemplén megye bajnokságát rendezték meg, a viadal egyben Veréb Krisztián-emlékverseny is volt. Amint az köztudott, a miskolci születésű kajakos – aki 2000-ben, Sydney-ben Bártfai Krisztiánnal az oldalán bronzérmet szerzett K-2 1000 méteren – tavaly októberben Dominikán balesetben elhunyt. A sportág miskolci bázisán megjelent a szintén a borsodi megyeszékhelyen született olimpiai bajnok (2012, London, K-2 1000 m) Kökény Roland, aki a 2003-as, Gainesville-i világbajnokságon tagja volt annak az 1000 méteres négyesnek, amelynek Veréb Krisztián is, és amely ezüstérmet szerzett. A nap folyamán a helyszínen emléktáblát avattak Veréb Krisztián emlékére.

– Nem jó érzés itt állni Krisztián emléktáblája előtt, hiszen jól ismertem, a társam is volt, és még különösen szomorú azon tény miatt is, hogy a születésnapomon halt meg... Sajnos, ugyanígy vagyok Kolonics Gyurival, akit pedig a névnapomon veszítettünk el – kezdte Kökény Roland. – Ilyenkor természetesen előjönnek az emlékek, sok-sok jó, pozitív dolog, a közös történetek, amikben az a fájdalmas, hogy ezeket már nem tudjuk közösen feleleveníteni. Van jó pár sztorink, azonban ezeket szeretném megtartani magamnak, magunknak. Azt elmondhatom viszont, hogy versenyzőként Krisztián egy nagyon határozott, céltudatos sportoló volt, illetve egy jó barát, akire mindig lehetett számítani. Ugye 2003-ban ültünk együtt a négyesben, egy szezont mentünk közösen, csapathajóban másban nem szerepeltünk együtt. Gyakorlatilag egy helyen készültünk, amikor felment Budapestre, Csepelen évekig egymás mellett volt a szobánk, tehát napi szinten egy levegőt szívtunk, sokáig.

Bardóczi a menedzser

Az olimpiai bajnok kajakos „más minőségben” is jelen volt a Csorba-tavon, mégpedig a Kökény Roland Regionális Akadémia névadójaként. Ezek az akadémiák tavasszal jöttek létre: a Gyulay Zsolt Dunakanyari Regionális Akadémia Dombi Rudolf, a Kökény Roland Északkelet-magyarországi Regionális Akadémia Bardóczi Krisztián, a Csay Renáta Északnyugat-magyarországi Regionális Akadémia Kadler Zsuzsanna, a Vajda Attila Délkelet-magyarországi Regionális Akadémia Sík Márton, a Kammerer Zoltán Délnyugat-magyarországi Regionális Akadémia ifjabb Csaba András, míg a Wichmann Tamás Alsó-dunai Regionális Akadémia Tóth Dávid szakmai irányításával működik.

– Nem vezetője vagyok a rólam elnevezett régiónak, hanem névadó nagykövete – tette hozzá Kökény Roland. – A munkát Bardóczi Krisztián végzi, ő az akadémia menedzsere, konkrét központunk nincs, ugyanakkor vannak még edzők is, akik figyelemmel kísérik az itteni utánpótlás munkáját. Ami abból áll, hogy felügyeljük a régiós versenyeket, tartjuk a kapcsolatot az edzőkkel, próbáljuk a fiatalabb trénereket irányítani, a legújabb szakmai dolgokat megtanítani nekik, továbbképezzük őket, és persze figyelünk a gyerekekre, hogy megfelelő képzésben részesüljenek. A tehetségmenedzselés is része a feladatunknak, illetve az egyesületek helyzetének a feltárása, annak segítése. Jelenleg egyébként 577 versenyzési engedéllyel rendelkező sportolónk van az akadémiához tartozó 28 tagszervezetben. A szövetség azt próbálja elérni, az a cél, hogy a klubok első lépésben bennünket próbáljanak értesíteni, bármilyen gondjuk, problémájuk van, és mi ezeket egyszerűbben tudjuk tálalni, képviselni az MKKSZ irányába. Megvannak a csatornák, hogy bizonyos esetekben kihez, kikhez lehet fordulni.

A 45 esztendős egykori kiváló kajakost arról is faggattuk, hogyan lett ő a térség akadémiájának névadója.

– Ezt a kérdést az illetékesek eldöntötték, engem utólag kérdeztek meg róla, de örülök annak, hogy gondoltak rám, és bekerültem a név­adók közé – mondta Kökény Roland. – Gyakorlatilag ebből a régióból származom, Nyíregyházán kezdtem kajakozni, amit Tiszaújvárosban folytattam, aztán innen kerültem Budapestre. Édesapám volt miskolci, az MVSC-ben kajakozott, úgyhogy nagyon sokat voltam ezen a tavon. Biztos, hogy ezek a kötődéseim voltak a döntő tényezők.

Az olimpiai bajnok az alapítás óta eltelt pár hónap tapasztalatairól is beszélt.

– Úgy látom, hogy mind a két szakágban, mind kajakban, mind kenuban és minden korosztályban vannak olyan versenyzők ebben a régióban, akik országos szinten is a mezőny elejéhez tartoznak – nyilatkozta Kökény Roland. – Létszámban kevesebben vagyunk, mint mondjuk máshol, de folyamatosan ennek növelésén dolgozunk. Próbáljuk Nyíregyházán újra beindítani a kajak-kenut, de Hernádkércs és Bodrogkeresztúr is terítéken van. A cél tehát, hogy minél több gyermeket bevonzzunk, és megszeressék a sportágat. A magyar kajak-kenu a világ élvonalába tartozik, ez vonzó, de másik oldalon ott van az eredménykényszer is. Azonban a gyerekeknél nem ez a fontos, hanem az, hogy megfelelő utánpótlásedző kezdjen el velük foglalkozni, aki tényleg át tudja adni a sportág alapjait. Illetve alakuljon ki egy jó társaság, közösség, ami azért lényeges, mert akkor a gyerekek elhozzák a barátaikat, osztálytársaikat, és ha egy hely jó, akkor annak maguk elviszik a pozitív hírét, és a szüleik is.

Összefogják, koncepció

A regionális akadémiák a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia sportszakmai felügyelete, de a Magyar Kajak-Kenu Szövetség égisze és irányítása alatt működnek, céljuk, hogy az adott területek szakosztályait összefogják, közös szakmai koncepciót fogalmazzanak meg, életre hívjanak területi versenyeket, edzőtáborokat, szakmai szimpóziumokat, amelyekkel az adott térség fejlődését erősíthetik.

(A borítóképen: Kökény Roland Veréb Krisztián emléktáblájánál)