Vesszőszentelés borlovagi kísérettel

A szőlészek, borászok, vincellérek és pincemesterek védőszentje, Szent Vince emléknapjához kötődik a máig gyakorolt vincevessző-szentelés hagyománya, a január 22-éhez legközelebb eső vasárnapon. 

A Bükki borvidéken a negyedszázados István Nádor Borlovagrend ápolja ezt a kedvelt népszokást. Az ünnep névadója, Zaragozai Szent Vince vértanúvá lett diakónus a 3–4. században élt Spanyolországban, de életéről kevés írásos dokumentum maradt fenn. Egyedül keresztnevének köszönheti, hogy a bor patrónusává vált, mert a Vin-Cent százszoros bort jelent – írja a Magyar Katolikus Lexikon. Már igen hamar, az 5. században kultusz alakult ki körülötte, amely a 11. századra Közép-Európában is elterjedt. A szőlővessző megszentelése pedig abból a hiedelemből ered, hogy ha a megmetszett vesszőt vízbe állítjuk, és kihajt, akkor a rajta található rügyekből megjósolható az őszi termés.

A Bükki borvidék vesszőivel 

 

Az István Nádor Borlovagrend idén tizenhetedik alkalommal hozta el a diósgyőri római katolikus templomba a szőlősgazdák vesszőit, több környékbeli településről. Ezeket stílusosan a híres szent nevét viselő Mikolai Vince atya, a templom plébánosa áldotta meg a vasárnap délelőtti szentmisén. Az eseményt minden évben várják a hívek, így idén is sokan eljöttek. Ezt követően Czupper András, a borlovagrend nagymestere köszöntötte a jelenlévőket. Elmondta, hogy kultúránk ápolásának szerves része, hogy a Kárpát-medencei hagyományokat őrizzük, átadjuk a soron következő nemzedéknek, mert van mire büszkének lennünk nekünk, magyaroknak. 

„A kultúránk ápolásának szerves része, hogy a Kárpát-medencei hagyományokat őrizzük” Czupper András

Végül a lovagok megajándékozták a résztvevőket a nemzeti színű szalaggal feldíszített, áldott szőlővesszőkkel. 

A Miskolczi Pincék Asztaltársasága és az Avasi Borút Egyesület tagjai is részt vettek ezen az ünnepi szertartáson.

(A borítóképen: Az István Nádor Borlovagrend Diósgyőrben)