A dátum, amely örökké emlékezetes lesz a miskolciak számára

Miskolc évszázadokon keresztül próbálta megszerezni Borsod vármegyétől való függetlenségét, a szabad királyi városi címet. Ilyen-olyan okok miatt ez nem sikerült, csak a XX. század elején érte el városunk vezető testülete azt az eredményt, hogy elnyerhesse az önálló törvényhatósági joggal felruházott város címét – a szabad királyi város elnevezés ekkor már a múlté volt. 

Miskolc az elmúlt évszázadok során kereskedőváros volt, gazdag szőlő- és gyümölcskultúrával. A kereskedelmet a XIX. század folyamán felváltotta az ipar, a szocialista időszakban is ezt a képet mutatta a város magáról. A rendszer összeomlása után az útját kereste, talán mostanában találta meg új arcát, turisztikai és kulturális központja szeretne lenni egész Észak-Magyarországnak. Abban az időben, amikor ezt a címet elnyerte Miskolc, a kereskedelmi és ipari központja is volt a régiónak, persze csak Kassa vezető szerepének árnyékában. 

Hivatalosan 1909. január 1-jétől szerezte meg városunk az önálló törvényhatósági jogot, ez az a dátum, amely örökké emlékezetes lesz a miskolciak számára. 

„(...) szentesítést nyert 1907. évi deczember hó 14-én. Kihirdetett az Országos Törvénytárban 1907. évi deczember hó 16-án.” 

Az indoklás szerint 1909. január 1-jétől él a jog, a feltételeit pedig 1908-ban kell megteremteni. Városunk és a megye egy évet kapott tehát arra, hogy rendezzék még függőben lévő ügyeiket, vitáikat. 

„A szervezeti, közigazgatási különválás dokumentuma a kötetben látható adománylevél, amelyet 1909. május 11-én látott el kézjegyével Ferenc József osztrák császár és magyar király. Miskolc város közgyűlése 1992. április 13-ai ülésén ezt a napot választotta a város ünnepének. Az első városünnepre 1993. május 8-a és 11-e között került sor, s a négynapos rendezvénysorozat a Zenepalota dísztermében zárult.” 

(Dobrossy István: Miskolc, az önálló törvényhatósági joggal felruházott város – 1909–2009) 

Miskolc régóta sok mindenben megfelelt a törvényhatósági jogú város feltételeinek, de mindig elbuktunk valami apróságon, illetve mindig akadt valami fontosabb dolog, ami miatt elterelődött a figyelem a kérelmünkről. Miskolc rendezett tanácsú városként a megyének volt alárendelve, a célja az volt, hogy vele azonos jogkörrel való minősítést érjen el. 

A kiegyezés után közigazgatási átszervezés következett. A szabad királyi városokat törvényhatósági jogú városok váltották fel, amelyből 25 volt található Magyarországon. Ezek közül csak 10 városnak volt több lakosa, mint Miskolcnak. Érdekesség, hogy még Kassa is kisebb lakossággal rendelkezett ebben az időszakban. 

Először az 1848-as forradalom előtt tárgyalta a város tanácsa a szabad királyi városi rang elnyerését célzó javaslatot, de ez a szabadságharc miatt/alatt feledésbe merült. Másodszorra 1873-ban történt, ez a megye elutasítását hozta magával, a kormány pedig ezáltal válaszra sem méltatta városunkat. 

Miskolc a földesúri javak megvásárlásával jelentős vagyonhoz jutott – ez 1877-ben történt, bár sokáig törlesztette ezek kamatait –, de az 1878-as nagy árvíz a városrendezési terveket is felborította, illetve előrehozta. Az újjáépítés és a rendezés annyira lefoglalta a vezetőséget, hogy az 1890-es évekig kissé feledésbe merült az önállósodás, a megyétől való elszakadás. 1890 decemberében azonban a városi közgyűlés elfogadta az indítványt, amely ezt támogatta. A beadványt a megye mint törvényhatóság ismét elutasította. Ezután a kormányok jöttek-mentek, de városunk nem került közelebb az önállósághoz. 

„A megye életerét metszenénk meg, ha egykedvűen néznők miként csonkíttatik meg Borsodvármegye Miskolcz város elszakítása által. Szegénységi bizonyítványt állítanánk ki magunkról, ha elismernénk, hogy Miskolcz haladásának mi útját álltunk. A megye egy tekintélyes összeg évi jövedelméről önként mondana le, és előzetesen is belenyugvását adna abba, hogy magasabb vám- és vásárhelypénz adóval terheltessék.” 

(1906-ban Bizony Ákos országgyűlési képviselő „interpellálta a belügyminisztert Miskolc kérelmének elintézése ügyében”.) 

„Wekerle Sándor második kormányában (1906–1910) Andrássy Gyula lett a belügyminiszter (1906–1910), akivel baráti kapcsolatokat ápolt Bizony Ákos (1846–1922) képviselőnk, s így létrejött a miniszteriális beszélgetés.” 

(Dobrossy István: Miskolc, az önálló törvényhatósági joggal felruházott város – 1909–2009) 

Ennek eredményeként 1907. november 15-én a belügyminiszter benyújtotta a javaslatot a képviselőháznak. Bizony Ákos nagyszerű beszédével – bár igazából nem kellett senkit győzködnie a javaslat elfogadásáról – is meg­győzte a képviselőtársait, akik egyhangúlag elfogadták az előterjesztést – ez november 26-án történt. 

1908-ban elkezdődtek a tárgyalások a megye és a város között az elszakadás feltételeiről. Nem volt egyszerű megállapodni a terhek, a javak és a tartozások elosztásáról. Érdekesség, hogy Miskolc Wekerle Sándort díszpolgárává választotta, de nem ekkor, hanem első miniszterelnöksége idején, 1894-ben, pontosan azért, hogy segítsen ezen ügy előmozdításában. Azonban – 1908-ban – már „ki is érdemelte” Wekerle a díszpolgárságot. Andrássy Gyula is díszpolgár lett, de ő csak 1907-ben. A város részéről Lichtenstein Józsefnek, Bizony Ákosnak, Szentpáli István polgármesternek, illetve Horváth Lajosnak voltak döntő érdemeik a sikerben. 

Az 1907. évi 51. törvénycikk 7 pontban foglalta össze Miskolc feladatait a törvényhatósági jogú várossá válásig. 

„LI. Törvényczikk Miskolcz rendezett tanácsú városnak törvényhatósági joggal felruházásáról. 

1. Miskolcz rendezett tanácsú város 1909. évi január hó 1-ső napjától kezdődőleg törvényhatósági joggal ruháztatik fel. 

2. Az átalakulással kapcsolatos intézkedéseket Miskolcz r. t. város képviselő testülete az 1908. év folyamán olyan időben köteles megtenni, hogy a város törvényhatósági bizottsága és tisztikara még az 1908. év előtt megalakítható legyen. 

3. Miskolc r. t. városnak az átalakulással kapcsolatos határozatai és szabályrendeletei közvetlenül a belügyminisztériumnak mutatandók be jóváhagyás végett. 

4. A törvényhatósági bizottság megalakulásáig a törvényhatósági igazoló választmány teendőit pedig a képviselő testület végzi, melynek határozata ellen a m. kir. közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye. 

5. Borsod vármegye és Miskolcz város között az átalakulás következtében támadó vitás kérdéseket, amennyiben a két törvényhatóság között egyetértő megállapodás nem jön létre – végérvényesen a belügyminiszter dönti el. 

6. Borsod vármegye választott képviselőinek 1907. év végével lejáró hivatali megbízása, úgyszintén Miskolcz r. t. város képviselő testülete választás alá eső tagjai fele részének 1908. év folyamán lejáró tagsági joga és választott képviselőinek szintén 1908. év folyamán lejáró hivatali megbízása 1908. év végéig meghosszabbíttatik. 1908. év folyamán újból alakíttatik. Ez az új törvényhatósági bizottság választja meg 1908. év végén a vármegyének választás alá eső tisztviselőit 5 évi megbízással. Egyebekben 1908. év folyamán a régi törvényhatósági bizottság működik. 

7. E törvény a kihirdetés napján lép életbe. Végrehajtásával a belügyminiszter bizatik meg.” 

A belügyminiszter utasítása szerint 1908. évben a feladatokat ütemterv szerint végre kellett hajtani. A várost hét választókerületre osztották. Az 50 ezer lakosú Miskolcnak mindössze 3 ezer szavazásra jogosult lakosa volt. Ők 82 tagot választhattak, hiszen a 164 tagú közgyűlés fele választott, a másik fele úgynevezett virilis volt, ők a város leggazdagabb, legbefolyásosabb embereiből tevődtek össze. A második fontos dolog a város szabályrendeleteinek elkészítése volt. Ezt júniusra befejezték. A megyével való egyezkedés pedig decemberre vezetett eredményre. Így minden akadály elhárult a rang elnyeréséhez, mely meg is valósult. 

Egy hosszú küzdelem ért véget győzelemmel. Nemsokára városunknak vezető szerepet kellett átvennie a térségben a trianoni tragédia után. A második világháború után pedig a Nagy-Miskolc projektet követően végérvényesen oda került Miskolc, ahová az évszázadok folyamán végig vágyódott: Magyarország legnagyobb vidéki városa lett. 

(folytatjuk...) 

Források

Dobrossy István: Miskolc, az önálló törvényhatósági joggal felruházott város – 1909–2009 
Borsodi levéltári évkönyv 1., Seres Péterné: Miskolc törvényhatósági joggal felruházott várossá alakulása 
miskolc.hu 
borsodhonismeret.lapunk.hu