Közel ötkilós pöfeteget találtak!

Habár gyakorlott gombászó, de őt is meglepte, hogy a termetes gomba teljesen ép volt, a belsejébe nem vájkáltak a bogarak járatokat. Mellette még egy háromkilós és egy kétkilós pöfeteg is a kosarába került, így aznap több család is jóllakott rántott gombával.

– Rendszeresen járom az erdőt-mezőt, gyakran gombászok. Édesapám erdész volt, innen a természetjárás és a gombák szeretete. Később, amikor már az édesapám nem élt, folytattam a hagyományt, és az erdőt járva igyekeztem megismerni minél többfajta gombát. A gombászás rendkívül jó kikapcsolódás. Bár nincs gombaszakértői papírom, de az ismerőseim hozzám hozzák a szedett gombájukat, hogy vizsgáljam meg, nincs-e közöttük mérgező. Minden gombát nem ismerek, de amelyiket igen, arra biztosan tudom állítani, hogy ehető vagy sem. Ha valamelyikben bizonytalan vagyok, akkor azt mondom, hogy inkább hagyjuk – mesélte Verhóczki Sándor.

Rántva

Megtudtuk: a gigantikus pöfeteget Cserépfalu fölött, a Mészégető-tetőn találta. Ez az egyik kedvenc lelőhelye, de az idén csak másodszor talált óriás pöfetegeket. Annak örült a legjobban, hogy makkegészséges volt, mert amikor bizonyos nagyságúra megnőnek a gombák, bogarak fúrnak bele. A háromkilós gomba egyharmadát épp ezért kellett eldobnia, de a kétkilós szintén egészséges volt. A két nagyobbat elosztogatta a barátainak, a legkisebb pedig a saját családja asztalára került.

– A pöfeteget egyféleképpen szoktam elkészíteni, bár lehet, hogy másként is szokás. Szerintem rántva a legjobb. Másfél centi vastagságú szeletekre kell vágni. Nem szabad megsózni, mert akkor összeesek. A panírba lehet tenni ételízesítőt, amitől elég ízes lesz. Legjobb köret hozzá a burgonya, és illik hozzá a tartármártás is. Nagyon finom és egészséges eledel – tette hozzá Verhóczki Sándor, aki ugyan már 66 éves nyugdíjas, de továbbra is szívesen járja az erdőket-mezőket, és fedezi fel a legjobb gombalelőhelyeket.