Kiégéssel fenyegethet a tanulás is

Az elmúlt két évtizedben elsősorban a munkahelyi kiégéssel (burnout) foglalkozott a pszichológia, napjainkban azonban a diákok és egyetemi hallgatók tanulmányaik során szintén beszámolnak hasonló kimerüléssel, motivációvesztéssel és elszemélytelenedéssel járó tünetekről. Ilyen esetben lehet szó fáradtságról, átmeneti motivációhiányról, de akár súlyos kiégésről is.

Először, amikor a hetvenes években leírták ezt a fogalmat, alapvetően úgy definiálták: ha valakit hosszú időn keresztül az életének egyik területén sok stressz és leterheltség ér. Általában ez a munka szokott lenni, de az élet más szegmensében is előfordulhat kiégés, például a szülői szerepben. 

A tüneteket először egészségügyi dolgozókon figyelték meg, mint például a krónikus fáradtság, és az érzelmi zsibbadtság. Így kezdetben a segítő szakmák velejárójaként tartották számon a burnout szindrómát. 

A későbbiekben a megfigyelések alapján kiderült, hogy nem csak orvosokat, pszichológusokat, tanárokat érint a probléma, hanem más magas érzelmi leterheltségben dolgozó embereket is. Így a tűzoltókat, rendőröket vagy a légi irányítókat is, akiknél a rendkívül pontos munkavégzés, nagy koncentráció és feszes munkatempó miatt több a stressz. 

Azt, hogy diákok esetében mi okozhatja, mik a tünetek és hogyan segíthet a szülő vagy előzheti meg, arra Jagodics Balázs pszichológus, a Szegedi Tudományegyetem oktatója, a diákkori kiégés témájának kutatója adott válaszokat Nagy-Hankó Kriszta kolléganőnknek.