Különleges élmény volt a családi találkozó

Még a múlt évezredben kezdődött a történet: Szemán Ilona és Takács András házasságával, amiből hét gyermek született. Közülük hatan alapítottak családot, akiknek leszármazottai szombaton találkoztak Szendrőben. Szekeresné Takács Ágnes álmodta és szervezte meg a rendezvényt, amin hatvanhárman vettek részt. 

"Már több éve foglalkoztatott a gondolat, hogy össze kéne hozni a rokonokat, mert régen ez egy összetartó család volt, a testvérek még segítettek egymásnak az építkezéseken is a hetvenes években. Azóta azonban olyan sokan lettünk és annyifelé, hogy már nem tudta mindenki mindenkivel tartani a kapcsolatot. Az ősök Szuhogyból származtak, de többen élnek ma már Szendrőládon, sőt, van olyan is, aki Kanadában. S bár tudtunk egymásról, mégsem találkoztunk személyesen évtizedek óta" – mesélte.

A találkozó programjai

A szervező egy Facebook-csoport létrehozásával kezdte munkáját. "Ott mindenkit felvettem tagnak. Volt, aki úgy nyilatkozott nekem, nem is gondolta, hogy őt ebben a családban számon tartják. Az első program a gyülekező volt, ami érdekes élményeket hozott mindannyiunk számára, hiszen itt újra ismerkedtek néhányan. Aztán beszédet mondtam, amiben jeleztem feléjük: nagyon boldog vagyok, hogy az én gondolatom találkozott az ő akaratukkal. Egy családi barát is érdeklődött a találkozó iránt, úgyhogy őt is meghívtam. Ő minden lényeges eseményen jelen volt fiatalabb korában is, most pedig szívesen emlékezett vissza az elhunytakra is, akikért gyertyát gyújtottunk. 

Köszöntöttük a legidősebb (73 éves) és a legfiatalabb (2 éves) családtagot, majd a legtávolabbról érkezőt. Ugyanis a Kanadában élő rokon huszonkét év után most először jött vissza Magyarországra, e miatt a találkozó miatt. Őt nem mindenki ismerte fel, de mikor ez megtörtént, óriási volt az öröm. Természetesen készítettünk csoportképet, majd következett a vacsora. Utána pedig asztalról asztalra jártak a résztvevők, hogy mindenkivel tudjanak váltani egy-egy szót. A találkozó végén lehetett táncolni is" – mondta Szekeresné Takács Ágnes.

Családi kapcsolatok

A szervező készített egy családfát, amin világosan látszik, ki kivel milyen kapcsolatban van. Az unokatestvér egy oldalági rokon, valamelyik szülő testvérének a gyermeke. Az elsőfokú unokatestvér legközelebbi közös felmenője a nagyszülő, a másodunokatestvéré a dédszülő, a harmadunokatestvéré az ükszülő és a negyedunokatestvéré a szépszülő. 

"A családfánál mindenki elidőzött egy picit, hogy beazonosítsa a kapcsolatokat, majd ez is alapot szolgáltatott egy-egy beszélgetésre. A jelenlévők némelyike, főleg a fiatalok még csak most találkoztak először rokonaikkal. Szemán Ilonának és Takács Andrásnak hét gyermeke, tizenöt unokája és huszonhét dédunokája lett. A legújabb generáció pedig harminc fős, így összesen hetvenkilenc leszármazottja van a házaspárnak" – sorolta a rokonsági fokok számadatait a szervező, aki elárulta, már beszéltek arról is, hogy ha nem is minden évben, de rendszeresen szeretnének találkozni majd, mert van rá igény.