Tegnap, 13:00
Himalájai jóga: közelebb az egészséghez és az önismerethez
Önismeret, testi-lelki harmónia, a személyiség erősségeinek és gyengeségeinek feltárása. Erről szól a himalájai jóga, ami hozzásegít a szenvedésmentes és kiegyensúlyozott élethez.
Jóga
Soós László a Miskolci Jóga Egyesület elnöke vezetett be minket a himalájai jóga titkaiba.
Fotó: Soós László
A himalájai mesterek új értelmet adtak a jóga gyakorlásának
A himalájai tradíció központja - mondhatni szívcsakrája - Észak-Indiában Risikesh városában található. Itt alapított jógaközpontot Swámi Ráma mester, kialakítva egy jógamesterekből álló láncot, mesterről tanítványra hagyományozva a tiszta tudást. A bölcselet a Himalája hegyeiben meditációt végző jógamesterektől származik. A himalájai hegyek között Swámi Ráma a jóga mesterei mellett tantratanítókkal és buddhista bölcsekkel is találkozott, megismerkedett a különböző utak mestereivel. Így jelent meg általa a himalájai jóga Miskolcon.
A parampara, vagyis a „hagyomány” Miskolcon 30 éve képviseli magát, akárcsak a Miskolci Jóga Egyesület Soós László vezetésével.
„A himalájai mesterek tanítása arra irányul, hogy az emberek meditáljanak, megismerjék saját magukat, elméjük és a szellemiségük működésével együtt” -foglalta össze az irányzat alapjait Soós László.
Változtassuk erénnyé a gyengeségeinket
Soós László három évig tartó jógaképzésen sajátította el a jógát, azóta nemzetközi szinten is taníthat. Nagy kérdés, mi kell a jógázáshoz és a jógatanításhoz?
„Rengeteg lemondás. Én vegetáriánusa étrendet választottam, és naponta rendszeresen 1 órát meditálok, ászanákat gyakorlok. Újra és újra rendezem magamban az erősségeimet és a gyengeségeimet, figyelve arra, mikor mit kell pótolnom magamban. Az irigy embernek a benne lüktető negatív tulajdonságát kell megváltoztatnia: kialakítani magában a nagylelkűséget, az irigység gyökeres ellentétét. Az átalakítás igénye minden rossz tulajdonságunkra érvényes.” – mesélt a himalájai jóga tanításáról Soós László.
Korábban itt írtunk arról, hogy a jóga világnapját ünnepelték Miskolcon.
Mindenki éljen boldogan és szenvedésmentesen
Soós László úgy látja: napjainkban nemcsak a keleti embereknél, hanem a nyugati civilizáció tagjaiban is egyre jobban előtérbe kerül az önismeret igénye. A himalájai jóga önismerethez segíti az embert és megmutatja, mik az ember erősségei, mihez vannak meg a képességei. A himalájai jóga egyúttal rávilágít arra, milyen hiányosságai vannak az egyénnek, és hogyan pótolhatja őket. A himalájai meditáció gyakorlása által az ember ráébred, mi hátráltatja benne a világban való érvényesülést, a lelki fejlődését. A jóga és az elmélyülés abban segít, hogy a gyakorlója felderítse ezeket és fejlődése érdekében változtassa meg őket:
Az a cél, hogy az életben mindenki szenvedésmentesen és boldogan tudjon élni. Azért jógázunk, hogy egyensúlyba kerüljön az emberben az egészség. Ez akkor válik lehetővé, ha a himalájai jógával egészségessé válik testileg, lelkileg és tudatilag.
Központban az egészség javítása
Az egészség elérése érdekében jelennek meg a jógagyakorlatokban az ászanák, vagyis a speciális testhelyzetek. Egyrészt segítik a fizikai test erősítését, a stressz oldását, az összpontosítást, de még a az egészséges tartást is - erre megvannak a jógában a megfelelő ászanák. A stressz csökkentésén légzőgyakorlatokkal, energiaáramoltatási gyakorlatokkal szintén sokat lehet segíteni. Itt még többet olvashatunk arról, hogyan csökkenti a jóga a stresszt és a szorongást.
A keringés és a légzés kiemelten fontos az ember egészségéhez, akárcsak a jó alvás, hiszen a test így tud megfelelően regenerálódni. Soós László szerint a 21. század felgyorsult munkatempója árthat az egészségünknek. Mert annyira felpörgette az életünket, hogy túl gyorsan kell egyszerre mindent csinálni, emiatt gyorsan kimerül az ember.
„A jóga előtt felmérem a gyakorlók egészségi állapotát”
Mielőtt belevágnának a gyakorlatokba, Soós László mindig megkérdezi, milyen betegségeik vannak, mert ezt is figyelembe kell venni a tanítás során, és szükség esetén lazább gyakorlatokat is adhat nekik:
Mindig tudnom kell, hogy az egyes gyakorlók körében egy gyakorlatnak mi az indikációja és a kontraindikációja. Az indikáció arról szól, mire hat a gyakorlat, ki csinálhatja, mi a célja. A kontraindikáció pedig arra vonatkozik, ki nem végezheti az adott gyakorlatot.
A meditációs gyakorlatok nulladik lépése az, hogy az ember kényelmesen tudjon egyenesen ülni. Közben pedig figyeljen a légzésére, majd továbbléphessen az önismeretre, a világ megismerésére. A spirituális megismerés fontos útja a meditáció, ez nagyon meghatározó a himalájai jóga tradíciójában. Soós László szerint könyvekből a himalájai jógát nem lehet megtanulni, mert önmagában az csak információ.
Szintén kevés, ha valaki csak az interneten vagy DVD-n nézi az ászanákat, mert hibásan is elvégezheti ezeket a gyakorlatokat. És ha nem javítja ki a hibáit, akkor valójában árt magának. Ezért érdemes eljönni azt egészség és a lelki fejlődés érdekében egy himalájai jóga órára, hogy közelebb kerüljünk önmagunkhoz.
– mondta Soós László.
A jógával ismerkedve nézzük a jól ismert hős pózt:
