MNB: Reformok nélküli költségvetés, a hosszú távú fenntarthatóság veszélybe kerülhet

Szerintük az szja jelentős csökkentése ellenére sem javulnak érdemben a gazdaság növekedési kilátásai, és a bevezetés előtt álló intézkedések növelik az inflációt. A hatások közt említik a befektetők elbizonytalanodását is.

Nem megszokott, hogy az Magyar Nemzeti Bank  ismerteti álláspontját a költségvetési javaslatról, idén azonban többször a törvényben foglaltakat megszegve a kormánytól nem kaptak tájékoztatást a jegybankot is érintő jogalkotásról, s nem élhettek véleményezési jogukkal - ezzel indokolta az MNB, amiért most sajtótájékoztatón ismertették álláspontjukat.

Az MNB szerint az államháztartás jelenlegi helyzete kedvező

Az MNB szerint az elmúlt évekbeli kormányzati intézkedések, szerkezeti, egyenlegjavító lépéseknek köszönhetően az államháztartás jelenlegi helyzete kedvező, a gazdasági visszaesés után elinduló növekedéssel a hiánymutató további intézkedések nélkül is alacsonyra süllyedne, ami jó lehetőséget teremthetne hosszú távon fenntartható költségvetési pálya megalapozásához. A jegybank szerint azonban nem ez fog történni, az költségvetés pozíciója 2011-ben nagy mértékben romlik. Jövőre, a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások egy részének elköltésével valójában 2 százalékpontnyi költségvetési lazítást valósít meg a kormány - mondta Simor András MNB-elnök.

Simor hangsúlyozta, hogy mind az idei, mind a jövő évi hiánycél elérhető, de csak az ágazati különadókkal, illet a nyugdíj-pénztári tagok díjának és vagyonának elvonásával. Az MNB szerint azonban nem csak az a fontos, hogy számszerűen teljesüljön a hiánycél, hanem hogy javuló költségvetési szerkezetben. Simor András elmondta, hogy a 2006 és 2008 közti intézkedéseknek köszönhetően nagy mértékű deficitmérséklődés történt, de kedvezőtlen szerkezetben: túl magas a kiadási szint, s összetétele sem jó, s ezek a jellemzők fognak konzerválódni.

A magán-nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos terveket ellentmondásosnak tartják az MNB-ben: leírva 20 százalékos átlépési arány van, szavakban viszont elhangzik 90 százalék. A tényleges áttérés pedig érdemben befolyásolja a hiány alakulását - mondta Simor András. A jegybank szakértői azon a véleményen vannak, hogy a pénztáraktól érkező tagdíjat és vagyont a folyó évben kell a hiányban elszámolni, nem lehet több évre széthúzva tenni ezt. Mivel ennek a pénznek nagyobb részét folyó kiadásokra akarja elkölteni a kormány, ezért a nem látható - implicit - államadósság növekedni fog - hangsúlyozta Simor. A tervezett változások ronthatják a hosszú távú fenntarthatóságot a költségvetésben - tette hozzá.

Az MNB szerint nem jó módszer, hogy tartós adócsökkentést átmeneti bevételekből akar fedezni a kormány, amikor ugyanis ezek kifutnak, 500 milliárdos rés keletkezik a költségvetésben, miközben a kiadási oldalon nem látszik semmilyen szerkezeti átalakítás terve. Az egyes szektorokra kivetett különadók csökkentik a gazdasági környezet kiszámíthatóságát, versenytorzítók, csökkentik a bankok hitelezési képességét, ami rontja a növekedési kilátásokat, fennmaradásuk esetén inkább adóátrendezést, semmint adócsökkentést eredményeznek - mondta Simor András.

A kormány intézkedéseitől az infláció emelkedését valószínűsítik

Kérdésre válaszolva Simor András elmondta, hogy mostani véleményükben még nem számoltak azzal, ami ezen a héten derült ki, hogy a különadók nem 2012-ig, hanem még két évig maradnak fenn. "Nem akarok viccelni az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatokkal" - mondta.

Az MNB-ben nem értenek egyet azzal a kormányzati várakozással, hogy az adócsökkentés révén érdemben javulna a gazdaság növekedési kilátása. Erre a munkára terhelődő költségeket kellene mérsékelni, nem az szja-t, az így keletkező rést pedig a kiadási oldalon lenne helyes betömni - mondta Simor. Mindezeken túl az MNB a kormány intézkedéseitől az infláció emelkedését valószínűsíti. A három szektorra kivetett különadó teljes inflációs hatása egy százalék lenne, az ágazat vállalatai a jegybanki becslés szerint 0,3 százalékot fognak tudni áthárítani az ügyfelekre. További 0,1 százalék hatása lesz a jövedéki adók növelésének, az szja kiengedése pedig a belső fogyasztást emeli, aminek inflációs hatása van.

MNB-ben nem számolnak százezres foglalkoztatás-bővüléssel, ami a robusztus gazdasági növekedés egyik alapja lenne - mondta Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke a Független Hírügynökség kérdésére. A jegybanki számítás legfeljebb néhány tízezer új munkahellyel számol. Azt sem tartják valószínűnek, hogy tartósan 10 százalék fölötti beruházás-növekedés következne be, erre a rendszerváltás óta nem volt példa.

Az MNB nem ért egyet azzal a törvénymódosítási szándékkal, amelyben csökkentenék a Pénzügyi Stabilitási Tanács (amelynek egyik tagját a jegybank delegálja) jogkörét. Ez olyan rendszerkockázati testület, amelynek létrehozása nélkülözhetetlen egy újabb pénzügyi válság megelőzésére - fejtegette Király Júlia alelnök. Szerintük ezért a kormány terve ellentétes az európai folyamatokkal - fűzte hozzá.

Simor András azt is elmondta, hogy a kormány nem konzultált velük arról, kiket akar az Országgyűlés útján delegálni az MNB Felügyelő Bizottságába.