Kritikusan ír a magyar kormány tevékenységéről a The Economist

A brit gazdasági lap szerint egyre nagyobb az aggodalom az Orbán Viktor vezette Fidesz-kormány egyre növekvő hatalomcentralizációja miatt. Az újság emlékeztet: Magyarország egyébként is reflektorfényben van, mivel januárban Budapest veszi át az Európai Unió soros elnöki tisztségét.

A lap azt írja: kritikusai szerint a Fidesz áprilisi győzelme óta "harácsolja" a hatalmat, és átvette az irányítást csaknem minden független intézmény felett. Köztársasági elnöknek Schmitt Pált, az Európai Parlament korábbi tagját jelölték, és elrendelték a közintézményekben a nemzeti együttműködés nyilatkozatának kifüggesztését, amely szerint Magyarország most szerezte vissza az önrendelkezést, noha - emlékeztet a lap - két évtizede már demokrácia van az országban.

A lap kiemeli: az új, nagy hatalmú - és az EBESZ szerint szintén aggodalmat keltő - Médiatanács valamennyi tisztségébe pártjelölteket választottak, komolyan szűkítették az Alkotmánybíróság ítélkezési jogkörét a pénzügyi kérdésekben, válságadót vetettek ki a bankokra, energetikai, telekommunikációs és kiskereskedelmi cégekre, ami pedig a külföldi befektetők körében keltett rémületet. A kormány emellett "kifosztotta" a magánnyugdíj-pénztárakat, a független felügyeletet biztosító Költségvetési Tanácsot pedig felszámolta - írja a lap, hozzátéve, hogy az utóbbi testületnek lesz utódja.

A lap szerint az ellenzéki politikusok és a civil társadalom aktivistái abban bíztak, hogy a közelgő uniós elnökség külső nyomás alá helyezi majd a Fideszt, ám csalódniuk kellett. Brüsszelben ugyanis a sajtószabadságról folytatott vita helyett a következő hat hónap sikeres lebonyolítása a legfőbb kérdés. A lap idéz egy uniós tisztségviselőt, aki szerint a magyar kormány egyértelmű mandátumot kapott a változásra a választásokon.

A jegybank az egyetlen olyan intézmény, ami még most is távol tudja tartani magától Orbán Viktort - írja a lap, kiemelve, hogy Simor András, az MNB elnöke többször is túlélte már, hogy a Fidesz lemondásra szólította fel. A cikkíró azonban emlékeztet: a kormány most az alapkamatról döntő Monetáris Tanács átalakítását tervezi: visszavonnák Simor András jogát arra, hogy két tagot ő jelöljön ki a héttagú tanácsba. Helyette egy újonnan létrejövő, a Fidesz irányítása alatt álló parlamenti bizottság adná a testület négy tagját. A tervet egyébként már bírálta Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank vezetője is - emlékeztet a The Economist.

"Elképesztően nehéz helyzetben vagyunk" - idézi a brit lap Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi minisztert, hozzátéve, hogy ezzel kevesen szállnának vitába. "Veszélyes állapotban" van ugyanis a magyar gazdaság a szocialisták "nemtörődöm és korrupt" nyolc éve után. Az újság emlékeztet: az 55 százalékos magyar foglalkoztatási ráta a legalacsonyabb az EU-ban, és a szocialista "pártkegyeltek" meggazdagodásával párhuzamosan az ország keleti fele leszakadt. Minden harmadik ember a szegénységi küszöb alatt él Magyarországon, és a háztartások és vállalkozások hitelállományának 70 százaléka valutában, főként svájci frankban van. Ez pedig azt jelenti, hogy Magyarország egy olyan pénzeszköz "túsza" lett, ami felett korlátozott ellenőrzése van.

Ugyanakkor nem minden magyarországi hír rossz - írja a lap, rámutatva, hogy az áprilisban 17 százalékot nyert Jobbik és egyenruhás szárnya, a Magyar Gárda támogatottsága csökken, a párt pedig felaprózódik. A pozitívumok közé sorolja a The Economist azt is, hogy a Kopint-Tárki gazdaságkutató becslése szerint a GDP 3 százaléka lesz jövőre a gazdasági növekedés és tartható a kormány 2011-es, 2,9 százalékos államháztartási hiánycélja is. A forint pedig a nemrégiben bekövetkezett leminősítés ellenére is stabil. Ráadásul Magyarországnak vannak pozitív elképzelései is - írja a lap, idézve Navracsics Tibort, aki szerint az uniós elnökség idején kiemelt kérdés lesz a romák ügye, ami kontinens-szintű stratégiát igényel.

- Független Hírügynökség -