11 órája
A garantált bérminimum emelése nem kérdés, az igen, hogy mennyire
Hamarosan újra tárgyalóasztalhoz ülnek a felek, hogy megállapodjanak a 2025. évi minimálbérről és a garantált bérminimumról. A cégek mindent megtesznek, hogy letörjék a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértékét, viszont a szakszervezet hajthatatlan. Utánajártunk, hol tart most a bértárgyalás.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelése tartja lázban a közvéleményt. Hamarosan folytatódnak a tárgyalások.
Fotó: Facebook
A munkaadók és a munkavállalók képviselői folyamatosan tárgyalnak a 2025. évi minimálbér és garantált bérminimum emeléséről. Megkérdeztük Bihall Tamást, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) elnökét a minimálbér-emelés kihívásairól.
Fotó: Vajda János
Ragaszkodnak a minimálbér és garantált bérminimum jelentős emeléséhez
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke nem lát okot arra, hogy a vállalatok az emelés elhalasztását indokoltnak tartsák.
Nem dőlünk be annak, hogy friss GDP-re hivatkozva ezt a cégek elodázzák
– nyilatkozta az elnök a Világgazdaságnak.
Több lépcsőben érnék el az egymillió forintos bérminimumot
Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár arról számolt be az M1-nek, hogy a kormány célja a minimálbér és az átlagkeresetek jelentős növelése.
Ha azt a célt szeretnék elérni, hogy 2028. január 1-jére ezer euró legyen a minimálbér és egymillió forint körül a bruttó átlagkereset, akkor 10, 12, 14 százalékos emelésre van szükség a következő három évben.
Kiemelte, hogy a munkáltatói és munkavállalói oldal között konszenzus van abban, hogy 2027-re a minimálbér elérje a bruttó átlagkereset várható értékének 50 százalékát.
Számítanak a Kamara állásfoglalására
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) országos vállalati kutatást indított, amelynek célja a magyar vállalatok helyzetének és véleményeinek feltérképezése a jelenlegi gazdasági környezetben
– ismertette a boon.hu-nak Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) elnöke. A négyszáz fős, reprezentatív felmérés mellett a területi kamarák vezetőit és néhány kiemelkedő vállalkozóval is interjúznak, hogy a Kamara első kézből értesüljön a vállalati szektor kihívásairól és elvárásairól. Bihall Tamás azt is kifejtette, hogy a minimálbér-megállapodás jelenlegi jogi környezetben a munkaadók és munkavállalók közötti párbeszéd eredményeként születik meg, amelyet a kormány hagy jóvá.
Hangsúlyozta, hogy bár a Kamara köztestületként nem része a munkaadói szervezeteknek, mint például a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), a kormány számít a Kamara véleményére is. Az MKIK november 25-e után nyilvánosságra hozza a kutatások eredményeit. A tendencia az, hogy a munkaadók jelenleg alacsonyabb béremelési szándékot mutatnak, mint amit a munkavállalók várnak.
A gazdasági nehézségek miatt minden vállalat számára alapos mérlegelés szükséges, hogy a termelékenység és hatékonyság alapján milyen béremelési mértéket bírnak el
– mondta az elnök, hozzátéve, hogy a munkaadói oldal is szívesen biztosítana magasabb béremelést, de a jelenlegi gazdasági feltételek közepette óvatos mérlegelésre van szükség.
Szükség van a béremelésre
A gazdasági helyzet ágazatonként különböző hatásokkal jár hazánkban, egyes szektorokat kevésbé, másokat súlyosan érintenek a nemzetközi és hazai gazdasági nehézségek.
A béremelés szükségessége nyilvánvaló, hiszen a magasabb jövedelmek hosszú távon kedvező hatással vannak a nemzetgazdaságra a fogyasztás növekedésével. Ugyanakkor a munkaadói oldalról alapos és racionális mérlegelésre van szükség
– tette hozzá Bihall Tamás. Végül megjegyezte, hogy a BOKIK november 21-én rendezi a TOP 100 gazdasági konferenciát, ahol Czomba Sándor államtitkár is jelen lesz, és remélhetőleg megoszt majd további információkat a béremelésekkel kapcsolatos kormányzati tervekről.
