Londoni elemzők: lassan szűrődik át a forintgyengülés az inflációba

Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti: London, 2011. október 11., kedd (MTI) - A jelek szerint lassan szűrődnek át a forint gyengülésének árfelhajtó hatásai a magyarországi inflációba - ezzel magyarázták londoni felzárkózó piaci elemzők a vártnál lassabb ütemű szeptemberi inflációt az adatok keddi ismertetése után.

A KSH keddi beszámolója szerint a fogyasztói árak szeptemberben 3,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, vagyis az éves összevetésű múlt havi drágulási ütem megegyezett az augusztusban mérttel.

Az MTI előzetes felmérésbe bevont kilenc nagy citybeli befektetési és elemzőház - Morgan Stanley, JP Morgan, BNP Paribas, Barclays Capital, Goldman Sachs, Bank of America-Merrill Lynch, Capital Economics, 4cast, UBS - szakértőinek zöme a kedvezőtlen bázishatások és a forintgyengülés átszűrődő inflációs hatásai miatt gyorsulást vált; szeptemberre adott előrejelzéseik átlaga 3,76 százalék volt, de az átlagon belül szerepelt 4,0 százalékos becslés is.

A múlt havi inflációs számok keddi ismertetése után a JP Morgan bankcsoport londoni felzárkózó piaci közgazdászai úgy vélekedtek, hogy valószínűleg a lanyha belső kereslet és az alacsonyabb nyersanyagárak gyengítik a forintgyengülés inflációs átszűrődő hatásait. A ház szakértői szerint a tartós fogyasztási cikkek áraiban - amelyek havi összevetésben nem változtak - például semmiféle átszűrődési hatás nem tapasztalható.

A JP Morgan londoni elemzői azt jósolták, hogy amíg a forint gyengeségéből eredő átszűrődés "nem válik evidenssé" az inflációs adatokban, addig az MNB nem érzi szükségesnek a kamatemelést.

A cég ennek alapján fenntartja azt a prognózisát, hogy az idei év végéig nem változik a magyar jegybank 6,00 százalékos alapkamata. A ház citybeli közgazdászai ugyanakkor keddi kommentárjukban annak a véleményüknek is hangot adtak, hogy rövid távon továbbra is inkább a kamatemelésnek, semmint a kamatcsökkentésnek nagyobb az esélye.

A további magyarországi inflációs pályára adott előrejelzésükben a JP Morgan londoni szakelemzői azt jósolták, hogy az éves összevetésű drágulási ütemek az idei év végéig a 3,5-4 százalékos sávban maradnak. Októbertől azonban az élelmiszerkomponens árinflációja várhatóan gyors csökkenésnek indul, főleg a belépő bázishatások, valamint a mezőgazdasági termelői árak emelkedésének meredek lassulása miatt.

A JP Morgan felzárkózó piaci közgazdászai szerint a jövedéki adók emelkedése valamelyes felfelé ható nyomást gyakorol majd a novemberi és a decemberi inflációra, de ez a hatás várhatóan "mérsékelt" lesz.

Az áfa-emelés a ház előrejelzése szerint 2012 elején 4,5 százalék környékére gyorsítja az inflációt, de a JP Morgan szakértői arra számítanak, hogy az éves drágulási ütem 2013 elejére a 3 százalékos célszintre lassul vissza.

A 4cast nevű vezető londoni gazdasági-pénzügyi elemző csoport szakelemzőinek keddi kommentárja szerint "időbe telik", mire a gyenge forint érezteti hatását az árakban. A következő hónapokban "kétségtelenül" növekedni fog az inflációra gyakorolt árfolyamhatás, de ez jelenleg "alacsonynak tűnik" - fogalmaztak a 4cast elemzői.

A ház szerint összességében az inflációs folyamat még mindig "szelíd", nincs jele keresleti oldalról érvényesülő nyomásnak, a forintárfolyamból eredő hatás pedig "lassan bontakozik ki", annak ellenére is, hogy a forint jelentősen gyengült az utóbbi időben.

Jövedéki adók és az áfa emelése lesz meghatározó

A 4cast elemzői szerint azonban a továbbiakban a jövedéki adók és az áfa emelése lesz a fő meghatározója az inflációs pályának, és e két tényezőre most már rá fog rakódni a forint gyengeségéből eredő, felfelé ható nyomás is.

Ennek alapján a ház 2012 egészében akár 5 százalékos átlagos inflációt sem tart kizártnak Magyarországon. Tekintettel ugyanakkor a változatlanul gyenge gazdasági növekedésre, és arra, hogy a költségvetési szigorítások továbbra is nyomást gyakorolnak a hazai keresletre, az MNB "nyugodtan levonhatja azt a következtetést", hogy ezeknek a kiugrásoknak nem lesznek másodlagos inflációs hatásai. Aggodalomforrás viszont az a kockázat, hogy az inflációs sokkok hatása megjelenik az inflációs várakozásokban, és a monetáris tanácsnak ezt a tényezőt szoros figyelemmel kell követnie - hangsúlyozták a 4cast elemzői.

A ház szakértői szerint mindazonáltal "szükségtelen is hangoztatni", hogy jelenleg Magyarország kockázati megítélése a jegybanki kamatpolitika elsődleges meghatározója.