Közel 23 ezermilliárd Magyarország államadóssága

Budapest - „Csodák nincsenek: meg kell tartani a minket finanszírozó befektetők bizalmát.”

Az IMF-hitel nélküli gazdaságpolitika csak hazárdjátéknak fogható fel, mondta portálunknak Madár István, a portfolio.hu vezető elemzője.

- Miért van Magyarországnak államadóssága, hogy kerültünk ebbe a helyzetbe?

Madár István: Szinte minden országnak van államadóssága, mert amikor a kormányzatok az extra kiadásaikra hitelt vesznek fel, akkor ezt a hitelt később újabb hitelfelvétel segítségével törlesztik vissza, mintegy görgetve maga előtt a hitelállományt. Mivel az állam többnyire jó adósnak számít, a befektetők sokáig képesek türelemmel tekinteni a túlköltekező és egyre nagyobb hitelállományt felhalmozó államokra. Ahogy azonban ezt az európai adósságválságból és a saját példánkból is láthatjuk, ez a türelem is meg tud csappanni. Éppen ezért lenne fontos, hogy olyan intézményeket építsünk ki, amelyek képesek idejekorán megakadályozni a gazdaságpolitikusok felelőtlen magatartását.

- Mennyi Magyarország államadóssága?

Madár István: Közel 23 ezermilliárd forint. Ez az ország egy évben megtermelt jövedelmének 80 százaléka felett van. Ennek lejáró részére kell évről évre befektetőt találni, hogy megújítva az adósságot tovább lehessen görgetni.

- Milyen tényezők miatt növekszik az ország adóssága?

Madár István: A GDP-arányos államadósság alapvetően több dolog miatt emelkedhet. Egyrészt az alacsony gazdasági növekedés miatt emelkedhet az adósságráta, másrészt a magas kamat miatt az adósság után fizetendő nagy terhek, harmadrészt a forint gyengülése játszhat közre, utóbbi azért, mert a devizában (euróban) felvett adósság forintban kifejezett értékét emeli. Nekünk ezek közül mindegyikkel gondunk van jelenleg, ezeket kell kompenzálni egy szigorú költségvetéssel, ami ellensúlyozhatja az előbbiek hatását. Ráadásul a fegyelmezett költségvetési politika képes javítani a kamat és az árfolyam helyzetén is, így közvetetten is hozzájárulhat az adósság csökkentéséhez.

- Milyen megoldások állnak rendelkezésre Magyarország számára az adósság visszafizetésére?

Madár István: Nagy csodák nincsenek: meg kell tartani a minket finanszírozó befektetők bizalmát. A terhek enyhítése érdekében javítani kell a gazdaságpolitika hitelességén, ami a kamatok csökkenéséhez vezethet. A fenntartható, vagyis csökkenő adósságpályához szükséges gazdasági környezetet kiszámítható és fegyelmezett költségvetési politika, viszonylag alacsony kamat, illetve érdemi gazdasági növekedés szükséges. Ezt egy ilyen nemzetközi válságban nem könnyű kialakítani, de szerintem nem is lehetetlen.

- Szüksége van az országnak az IMF-hitelre?

Madár István: Igen. Jelenleg a gazdaságpolitikánk megítélése annyira rossz, hogy ezt már nyugodtan tekinthetjük bizalmi válságnak. Ilyen helyzetben a lejáró devizaadósságainkat nem tudjuk új kibocsátásokkal fedezni, vagy csak olyan magas kamatot fizetve, amit felelős gazdaságpolitika nem vállalhat fel. Így viszont év végére elfogynak a likvid forrásaink. Természetesen ha helyreállna a gazdaságpolitika hitelessége, más lenne a helyzet, de az idő sürget. Ilyen rövid idő alatt nem garantálhatja senki, hogy a megítélésünkben érdemi fordulatot tudunk végrehajtani az IMF nélkül. Így az IMF-hitel nélküli gazdaságpolitika csak hazárdjátéknak fogható fel. Lehet rajta nyerni is, de 10 millió embert nem lehet feltenni egy ilyen játékra.

- A pénzpiacokról nem tudnánk finanszírozni a törlesztést?

Madár István: Jelenlegi úgy állunk, hogy a lejáró forintadósságainkat meg tudjuk újítani újabb forintkibocsátásokkal, bár itt is érezhető, hogy a nemzetközi hullámokra érzékeny az állampapírok iránti kereslet. Devizakötvény-kibocsátásról viszont értelmes kamatszintek mellett jelenleg nemigen álmodhatunk, ezért a rövid válasz az, hogy jelenleg a pénzpiacokról nem tudjuk finanszírozni magunkat úgy, hogy ez fenntarthatónak látszódjon.

- Milyen törlesztési határidők ismertek jelenleg?

Madár István: Minden héten járnak le állampapírok, ezek eloszlása nem teljesen egyenletes. Az idén május-június, illetve október-november hónapokban kiugrók a lejárataink, 500-600 milliárd forint körüliek. Összességében az idén és jövőre is a GDP 19-20 százalékát teszi ki a bruttó finanszírozási igényünk.

- Az MSZP azt mondja, hogy a Diákhitel2 alaposan megterheli a költségvetést. Adódhat ebből probléma?

Madár István: A diákhitel kamattámogatása néhány év múlva már szemmel látható összeg lesz a költségvetésben, de az ezzel kapcsolatos hírek túlzóak voltak. A 100 milliárd forint körülre felhízó összeg nem kicsi, de önmagában finanszírozási problémát még nem okoz.

- A hitelminősítők kedvezőtlen értékelése milyen gazdasági problémákat okozhat Magyarországnak?

Madár István: A hitelminősítők egyszerre szerepelnek úgy, mint a piaci megítélés romlásának utólagos lekövető, illetve mint vészjelzők, akiknek a lépéseire további megítélésromlás következik. A leminősítések hatására a magyar befektetéseket kockázatosabbnak ítélik meg a szereplők, ez a kamatfelárak emelkedésével, illetve a forint gyengülésével jár. Összességében azonban - bármilyen sok rosszat mondanak időnként jogosan a hitelminősítőkre - ezek az intézmények „csak” tükrök. A problémákat nem ők okozzák, hanem mi magunk, ők csak reagálnak rá, mert ez a dolguk.