Orbán: kötelezettségszegési ügyek kerülhetnek az Európai Bíróság elé

Brüsszel, 2012. április 23., hétfő (MTI) - Valószínűleg kerülnek majd Magyarországgal kapcsolatos kötelezettségszegési ügyek az Európai Bíróság elé - vélekedett Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Brüsszelben, az Európai Politikai Központ (European Policy Centre, EPC) nevű elemző műhely rendezvényén.

A kormányfő - aki kedden találkozik José Manul Durao Barroso európai bizottsági elnökkel - előadásában elmondta: az Európai Bizottsággal továbbra is vitája van Magyarországnak az adatvédelmi intézményrendszerrel, a jegybankelnöki fizetéssel, illetve a bírák nyugdíjba vonulásával kapcsolatban, és ezek a kérdések szerinte könnyen kiköthetnek a luxembourgi székhelyű bíróságon. Hozzátette, hogy az év elején indított eljárásokban felmerült számos kérdésben ugyanakkor sikerült megegyezni, illetve a kormány orvosolta a bizottság kifogásait.

Magának a kötelezettségszegési eljárásnak az intézményéről Orbán Viktor azt mondta, hogy az része az unió normális működési rendjének. Százszámra folynak ilyenek az unióban, és Magyarország messze van annak a listának a tetejétől, amely felsorolja, hogy az egyes EU-államok ellen hány témában indult eljárás - emlékeztetett.

A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalásokról Orbán Viktor megerősítette, Magyarország csak pénzügyi biztosítékot akar. Azt mondta, a valutaalap viszont meg van győződve arról, hogy Magyarországnak pénzre van szüksége, és kölcsönt akar adni. Azt mondta, az EU-IMF pénzügyi biztosítékok olcsóbbá tennék a magyar adósságfinanszírozását, és az időhúzás rossz az országnak. Megerősítette, hogy a magyar fél bármikor kész lenne gyorsan megegyezni az igényelt pénzügyi biztosítékok kérdésében.

Ha Magyarországon múlna, már megvolna a megállapodás - szögezte le később újságíróknak nyilatkozva. Méltánytalan bánásmódnak és kettős mércének nevezte, hogy más országok számára a nemzetközi szervezetek nem szabtak előfeltételeket, és például Egyiptom, amely Magyarországgal egy időben kezdeményezte az együttműködést, már hozzá is jutott ahhoz.

A feltételekkel kapcsolatban úgy vélte, az elmúlt hetekben folytatott tárgyalások nyomán elmondható, hogy a magyar jegybanktörvény már nem sérti a jegybank függetlenségét és az Európai Bizottság által védett normákat, bár néhány szakmai kérdésben még folynak egyeztetések.

Orbán Viktor úgy vélte, csökken Európa befolyása a világban. Ennek okát Európa túl magas eladósodásában és költségvetési deficitjében, valamint az alacsony foglalkoztatási arányban jelölte meg.

Közép-Európát illetően annak a nézetnek adott hangot, hogy a térség fellendülésnek néz elébe. Mint mondta, a német gazdaságban vannak derűlátásra okot adó jelek, és ez meggyőződése szerint segíteni fogja a közép-európai térség felvirágzását is.

Magyarországgal kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy az ország 2004 és 2010 között nem volt képes tartani az uniós deficitkorlátokat, de tavaly változott a helyzet. Beszélt a kormány nehéz örökségéről, és megemlítette, a kabinet három fő törekvés köré építette programját, hogy szembenézzen a kihívásokkal. Ezek között sorolta a méltányos tehermegosztást, a gazdasági rendszer megerősítését és a szerkezeti reformokat. A reformpolitika sikerének egyik záloga a tehermegosztás - szögezte le.

Kérdésekre válaszolva a miniszterelnök egyebek között elmondta: a kormánynak továbbra is az a törekvése, és arra kapott felhatalmazást is, hogy nem szabad olyan válságkezelést alkalmazni, amely a terheket kizárólag az emberekre hárítja. Ezzel indokolta a pénzügyi tranzakciókkal, illetve a telefonos szolgáltatásokkal kapcsolatos terveket. Hozzátette, az internetadó bevezetése nem merült fel.

Kérdésekre válaszolva Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Magyarország előre kíván lépni az energiabeszerzési függetlenség irányában. Mint mondta, három éven belül szeretné olyan helyzetben látni Magyarországot, hogy elmondhassa: nem függ egyetlen országtól az energiaellátásban. Ezért az ország olyan energia-útvonalak kiépítésében is érdekelt, amelyek Oroszországot elkerülik.

A kormányfő bejelentése szerint kivonul a Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (Mol) a Nabucco nemzetközi gázvezeték-építési beruházásból. "Nem vagyok szakértője a témának, de azt látom, hogy még a magyar társaság, a Mol is elhagyja a teljes projektet" - fogalmazott, hozzátéve, a Nabucco Magyarország számára is fontos projekt, mert összefüggésben áll azzal a törekvéssel, hogy az ország megszüntesse egyoldalú függőségét az energiaellátás biztosításában.

Szót ejtett a miniszterelnök az orosz-magyar viszonyról is. Bonyolultnak nevezte azt, emlékeztetve arra, hogy a magyar demokrácia kiindulópontjának 1956-ot tekinti. Ezzel együtt jó kapcsolatok fenntartását szorgalmazta Oroszországgal.

Az MSZP európai parlamenti delegációját vezető Tabajdi Csaba szerint Orbán Viktor az Európai Uniót teszi felelőssé saját politikai kudarcáért. A miniszterelnök előadásában elhangzottakra reagálva az EP-képviselő - aki jelen volt a rendezvényen - közleményt adott ki, amelyben úgy vélte: "az orbáni populista és unió-ellenes politika mindenképpen az Európai Uniót teszi felelőssé saját politikai kudarcáért".

"Orbán Viktor mai brüsszeli szereplésén világossá tette, hogy továbbra sem hajlandó teljesíteni az EU-IMF hitel-megállapodás feltételeit. Egyértelművé vált, hogy a tárgyalások megkezdésének legfőbb akadályává a magyar miniszterelnök vált" - hangsúlyozta közleményében az MSZP brüsszeli delegációvezetője.

- MTI, Kárpáti János és Veres Béla -