Széll Kálmán Terv 2.0 - A költségvetési egyensúlyt nem újabb adókkal kellene biztosítani

Budapest, 2012. április 25., szerda (MTI) - Az RSM DTM Hungary Zrt. tanácsadó cég szerint bár összességében vannak előremutató részei a friss adóterveknek, mégsem újabb adónemek bevezetésével kellene biztosítani a költségvetési egyensúlyt.

A cég szerdai közleményében kifejti: a hétfőn közzétett Széll Kálmán Terv 2.0 tanúsága szerint a gazdálkodó szervezetek között a kormány korlátozná a készpénzes fizetéseket, és inkább az elektronikus fizetés előmozdításában, a bankkártyás fizetési lehetőség szélesebb körű - bizonyos körben akár kötelező jellegű - megteremtésében látnák a megoldás kulcsát.

A közlemény idézi Kalocsai Zsoltot, az RSM DTM elnök-vezérigazgatóját, aki szerint az elektronikus fizetés általánosabbá válása jótékonyan hathat más adóbevételekre is. Mivel az elektronikus fizetésnek biztosan nyoma marad (szemben sok készpénzes ügylettel), jelentős fehéredés következhet be első lépésben az általános forgalmi adóban, majd - a bevallott bevételek növekedésével - a társasági és a helyi iparűzési adóban is - teszi hozzá.

A pénzforgalmi szemléletű adózás mikro- és kisvállalkozásoknál történő bevezetéséről úgy vélekedett, hogy az irány helyes, de a megoldás számos dilemmát vet fel. Ezek között említette az érintett vállalkozói kör meghatározását.

Kalocsai Zsolt kifejtette: korábban olyan felvetéseket lehetett hallani, hogy az igénybe vételt térségekhez, iparágakhoz vagy éppen adott munkavállalói létszámhoz kötnék, ezek azonban súlyos igazságtalanságok lehetőségét hordoznák magukban. A tervezet alapján a mikro- és kisvállalkozások élhetnek majd az új adónem választásával, amely igen széles vállalkozói kört jelenthet, azonban a részletszabályozást meg kell várni - vélekedett a szakértő.

Annak kapcsán, hogy a pénzforgalom szerinti elszámolást az általános forgalmi adóban is lehetővé tennék úgy vélekedett: ez egyfelől javítaná a kisebb cégek pénzügyi helyzetét, hiszen nem kellene meghitelezniük az áfa összegét. Másfelől azonban ez a megoldás azzal jár együtt, hogy a levonási jog is akkorra halasztódik, amikor az értékesített terméket vagy nyújtott szolgáltatást a szállítók számára kifizetik. Ez utóbbi az európai uniós áfadirektíva szemszögéből aggályos lehet - mondta Kalocsai Zsolt a közlemény szerint.

Az RSM DTM azt valószínűsíti, hogy a távközlési szolgáltatási adó az áfa alapját szélesíti majd, vagyis a végső, tényleges adóteher (27 százalékos áfával számolva) 2,54 forint lesz.

Az új adók bevezetése kapcsán Kalocsai Zsolt elmondta: összességében találni előremutató célkitűzéseket a friss adótervek között. Kérdés azonban, hogy valóban újabb és újabb adónemek bevezetésével kell-e biztosítani a költségvetés egyensúlyát. "Immár közhelyszerű kijelentés, de ettől még igaz, hogy a közösségi közlekedés, az egészségügy és az oktatás terén égető szükség van a finanszírozás racionalizálására" - vélekedett.

Hozzátette: "joggal vetődik fel az is, hogy az adónemek szaporodása helyett olyan klasszikus megoldások is szóba jöhetnének, mint a jelenleg valóban alacsony társasági adó vagy személyi jövedelemadó megemelése. Utóbbinál érdemes lenne újragondolni a progresszivitás kérdését, további tartalékot pedig egy elviselhető mértékű, a személyi jövedelemadóból levonható ingatlanadó kivetése jelentene".

- MTI -