Negyedmillió fontos díj az euróövezet felbomlásának modellezéséért

London, 2012. július 5., csütörtök (MTI) - Negyedmillió fontos (több mint 90 millió forintos) díjat nyert az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző és pénzügyi tanácsadó cég, a Capital Economics annak modellezéséért, hogy miképp lehetne a legjobban kezelni az euróövezet esetleges felbomlásának gazdasági következményeit.

Az egyszeri díjat - amelynél magasabb összeget gazdasági kutatásért csak a közgazdasági Nobel-díj kitüntetettjei vehetnek fel - Lord Simon Wolfson, az eurószkepticizmusáról ismert konzervatív párti brit főrend, a Next divatáruház-hálózat vezérigazgatója hirdette meg.

A pályázatra - amelyet a Policy Exchange nevű konzervatív londoni gazdasági-társadalmi kutatóműhely szervezett Lord Wolfson megbízásából - négyszáznál több dolgozat érkezett; a zsűri végül Roger Bootle-t, a Capital Economics vezérigazgatóját és munkatársait hirdette ki győztesnek csütörtökön.

Az elemzőstáb 145 oldalas díjnyertes pályaművének egyik fő gondolati eleme az, hogy ha valamely euróövezeti tagállam fontolóra veszi a távozást, akkor az előkészületeket teljes titokban, illetékesek "maroknyi csoportjának" bevonásával kell megtenni, ellenkező esetben ugyanis a helyi bankrendszer összeomlását eredményező súlyos tőkemenekítési folyamat indulhat meg.

A Capital Economics elemzőstábja szerint a legkirívóbb példák között van az európai történelemben például az Osztrák-Magyar Monarchia, Csehszlovákia vagy a rubelövezet felbomlása, ezek tanulsága ugyanis az, hogy az új fizetőeszközök bevezetését minden esetben nagy mértékű tőkemozgások előzik meg a jelentős le- vagy felértékelődéssel kapcsolatos előzetes várakozások miatt.

Ezek a tőkemozgások e korábbi példák tanúsága szerint destabilizáló hatással járhatnak és nehezen kordában tarthatók, sőt egyes esetekben diktálhatják is az új valuták bevezetésének időzítését - áll a Capital Economics díjnyertes modelljében.

A ház szerint a kockázatok között van a hiperinfláció is, ahogy azt az I. világháború után Magyarország és Ausztria egyaránt megtapasztalhatta.

A cég elemzői az átmenet megkönnyítése végett azt javasolják, hogy az euróövezetből távozó ország az új valuta árfolyamát 1:1-es kezdő paritáson jelölje ki.

A ház közgazdászai szerint ugyanakkor feltételezhető, hogy ha a valutaunió valamelyik gyengébb helyzetű tagállama távozik, akkor az új fizetőeszköz 30-50 százalék közötti mértékben gyengülni fog, és ez 10 százalékpontot vagy még többet is hozzáadhat az adott ország éves inflációjához.

A Capital Economics dolgozata szerint ugyanakkor a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen inflációs kiugrások nem feltétlenül tartanak hosszú ideig.

A cég szerint közvetlenül a távozás előtt elengedhetetlen valamilyen formájú tőkekorlátozás bevezetése - legalább az érintett ország bankjainak időleges bezárása -, ám ezeket a korlátozásokat a kilépés után a lehető leggyorsabban fel kell számolni.

A tőkekorlátozásokhoz ki kell kérni az EU jóváhagyását is, ám ezt utólagosan, visszamenőleges hatállyal is meg lehet tenni.

Az euróból távozó ország kormányának át kell denominálnia szuverén adósságát az új valutára, ami valószínűleg igen jelentős mértékű törlesztésképtelenség bekövetkeztével járna. Az érintett kormánynak azonban világosan a hitelezők tudomására kell hoznia, hogy amint lehetséges, szándékában áll a törlesztések felújítása - áll a Capital Economics díjnyertes forgatókönyvében.

A cég a bizalom megerősítése érdekében javasolja azt is, hogy a távozó ország azonnali hatállyal honosítson meg inflációkövető rendszert, és ennek felügyeletére független szakértőkből álló testületet hozzon létre.

A Capital Economics szerint a "járványveszély" minimalizálása érdekében az euróövezet megmaradó "északi magvának" gyorsított ütemben el kell indulnia a teljes költségvetési és politikai unió megteremtése felé.

A cég elemzőinek jó ideje érvényes központi előrejelzési forgatókönyve a Wolfson-pályázattól függetlenül is az, hogy az euróövezet jelenlegi összetételében nem marad fenn, és egy vagy több perifériális tagállam rövid időn belül távozik.

A Capital Economics várakozása szerint Görögország még 2012 vége előtt kikerül a valutaunióból, és jövőre valószínűleg követi Portugália, sőt esetleg Írország is.

- MTI, Kertész Róbert -