Lázár: egyes hatáskörök közös gyakorlása az EU-val nem sértheti az ország szuverenitását

Budapest - Az Alkotmánybíróság (Ab) megállapította, hogy amikor Magyarország belépett az Európa Unióba, kötelezettséget vállalt, hogy egyes hatásköröket az uniós intézmények segítségével gyakorol, de ez nem sértheti az ország szuverenitását, nem járulhat hozzá alkotmányos önazonossága sérelméhez - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján, az Országházban.

A miniszter kijelentette: az Ab állásfoglalása egyértelmű, a szuverenitásunk védelme elsődleges a közös hatáskörgyakorlással szemben, mert a közös hatáskörgyakorlás nem jelentheti azt, hogy a nép ellenőrzési lehetőségét korlátozni lehetne. Hozzátette: az Ab döntése érdemben befolyásolhatja az úgynevezett kvótapert is.

A kormány álláspontja megváltoztathatatlan abban, hogy kötelező kvóta alkalmazására nem kerülhet sor - erősítette meg, felidézve: ragaszkodnak a közös külső határvédelemhez, a schengeni övezeten belüli határátlépési pontok megszüntetéséhez, továbbá ahhoz, hogy az unió ismerje el szolidaritási kiadásként a határvédelemre szánt költségeket, amelyek Magyarországon idén 200 milliárd forintot jelentenek.

A tárcavezető azt is közölte, hogy a kormány vitába száll az unió hatósági ár kivezetését célzó javaslata ellen és intenzíven részt vesz a vitában. Kifejtette, hogy az Európai Bizottság felvetése alapjaiban érintené a magyar rezsicsökkentést, amit az áram és a gáz hatósági ára biztosít. Megjegyezte, hogy a kormánynak vannak más eszközei is az árak alakítására, de a hatósági ár érdemben befolyásoló tényező.

Lázár János közölte: a jövő héten kedden és szerdán a kormány Sopronbánfalván tart kihelyezett ülést, ekkor nagy átfogó, stratégiai kérdéseket vitatnak meg, értékelik a kormány eddigi munkáját és a jövőben elvégzendő teendőket.

Kérdésre elmondta: "dolgozni megy a kormány, nem ünnepelni, nem szerepelni és nem kampányolni". Azért esett erre a helyszínre a választás, mert itt egy állami tulajdonú ingatlanba mehetnek - magyarázta.

Elmondta: új statisztikai törvény készül, amely a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) státuszát határozza meg. Az EU minél nagyobb függetlenséget vár el az intézmény esetében, ennek jogi garanciáit teremtik most meg - magyarázta.

Egy azzal kapcsolatos kérdésre, hogy Orbán Viktor miniszterelnök mit értett az altalajcsere-kísérlet kifejezés alatt, amelyet a Magyar Állandó Értekezlet csütörtöki ülésén használt, Lázár János úgy válaszolt: a választók kicserélése zajlik. Ha ugyanis megszervezik a bevándorlást, azzal Európa demográfiai, népességi és politikai folyamatait érdemben befolyásolják - mutatott rá.

Azt, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megtiltotta a magyar diplomatáknak, hogy részt vegyenek a december 1-jei román megemlékezéseken, Lázár János nagyon helyes döntésként értékelte, és hozzátette: "végre, hajrá". Azok az események, amelyekre a román nemzeti ünnepen emlékeznek, csak veszteségként foghatók fel Magyarország szempontjából - mondta.

A tárcavezetőt Ghaith Pharaon szaúdi üzletember vízumkérelméről is kérdezték. Mint mondta, a szükséges vizsgálatokat már lefolytatták, a magyar szervek a szabályoknak megfelelően, a schengeni törvények alapján jártak el. Az más kérdés - vélte -, hogy az Egyesült Államok miért nem kérte, hogy fogják el Pharaont, hiszen Magyarország szövetséges, a hatóságok együttműködnek, de a mai napig nem érkezett ilyen megkeresés.

Kérdésre kitért rá: helyes, ha a kormány foglalkozik azzal, hogy miként próbálják az országot kívülről befolyásolni. Vannak nemzetközi példák és példák a szomszédos országokban is a Soros-alapítványokkal kapcsolatban - közölte. Úgy látja, érdemes mérlegelni és követni ezeket a fejleményeket, mert látszik a törekvés, hogy a döntéshozókat és egy ország berendezkedését, gondolkodásmódját kívülről, a szuverenitás megkerülésével próbálják befolyásolni.

A miniszter a Budapest-Belgrád vasútvonal körüli vizsgálatról közölte: az uniós belső piaci biztos vizsgálja a közbeszerzési szabályok szempontjából a projektet, a vizsgálat a vége felé közeledik, mert az Európai Bizottság kész a megállapodásra Magyarországgal.

Arra a felvetésre, hogy sor kerülhet-e a közeljövőben az EU nyugat-balkáni bővítésére, Lázár János azt mondta, a jelenlegi Európai Bizottság mandátuma alatt biztosan nem.

- MTI -