Kisebb a visszaesés, de jobban fájhat a válság

Eltérő mértékben érintik a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek Magyarország különböző régióit az Intrum új, regionális fizetési indexe alapján. A gazdaságilag fejlettebb régiókban kétszer akkora volt a visszaesés, mint a kevésbé fejlett északi és keleti térségekben – így Észak-Magyarországon és benne Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, de a lakosságnak mégis mifelénk fájhat jobban a válság.

Járvány okozta károk

A negyedévente elkészített lakossági fizetőképességi index lényegében a háztartások pénzügyi helyzetét, anyagi biztonságát mutatja meg olyan mutatók alapján, mint a jövedelmek szintje vagy a megélhetési költségek.

Az index 4–5 éves emelkedés után tavaly tetőzött, és bár az év második felében enyhén csökkent a romló világgazdasági konjunktúra miatt, a foglalkoztatás bővülésének, a bérek emelkedésének és az alacsony adósságállománynak köszönhetően viszonylag magas szinten maradt, és így is volt a koronavírus-járvány kezdetéig.

Az április második felében megismételt vizsgálat adatai jól mutatták a járvány okozta károkat. Országos szinten a lakosság fizetőképessége több mint 22 ponttal romlott (18,9): egy év alatt eddig ilyen szintű visszaesés példátlan, utoljára 2014-ben állt ilyen alacsonyan a fizetőképességi index.

Az indexből kiderült, hogy egyes régiókat a válság az átlagnál súlyosabban érintett. A legnagyobb mértékben egyértelműen a Nyugat-Dunántúlon élők pénzügyi helyzete romlott, a régióban a regionális fizetőképességi index értéke áprilisban 46 százalékkal csökkent az első negyedévhez képest. Hasonló a helyzet Közép-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon is. A központi régióban 40, nyugatabbra 41 százalékkal esett vissza a háztartások fizetőképessége. Mindennek az oka, hogy a Dunántúlon hatalmas az autóipar. Az osztrák határ mentén élő ingázók és szolgáltatást kínálók jövedelme szintén drasztikusan csökkent a határ lezárása miatt, csakúgy, mint a Balaton környéki turizmusból élő embereké. Ezekben a régiókban a válság tartósabb lehet, mint máshol, különösen, ha az érintett ágazatokban tartós leépítések jönnek. Ez az elkövetkező hónapokban dől el.

Az ország más régióiban is jelentős volt a visszaesés, de korántsem annyira, mint a három legfejlettebben. A Dél-Alföldön 25, Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön mintegy 21 százalékkal romlott a lakosság pénzügyi helyzete áprilisban.

Ezekben a régiókban – így Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is – az országos átlagnál korábban is alacsonyabb volt a lakosság fizetőképességi szintje, de a térségekben kevésbé jelentős a turizmus és más szolgáltatások, míg sokan dolgoznak olyan ágazatokban, mint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, amelyekben kevésbé esett vissza a termelés és a foglalkoztatás az elmúlt bő egy hónapban. Aggodalomra ad okot azonban, hogy ezekben a régiókban is jelentős például a járműipar súlya, amely más térségekben is súlyos veszteségeket szenvedett el.

Kulcsfontosságú programok

A szegényebb térségekben élő emberek eleve jobban ki vannak téve a gazdasági károknak, kisebb megtakarításaik miatt nehezebben vészelnek át munka nélkül eltöltött hónapokat, és az itteni vállalatok nehezebben állnak talpra. Kulcsfontosságú, hogy sikeresek legyenek a munkahelyek megmentését és a munka nélkül maradt emberek ellátását szolgáló lépések.

A fizetőképességi indexről

Az Intrum fizetőképességi index a magyar háztartások fizetőképességét mutatja meg. Az indexet négy kiemelt változó alkotja: az Intrum adatbázisából kinyert arányszám, a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése a lakosság helyzetéről, a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése a magyar lakosság pénzügyi várakozásának előrejelzéséről, valamint az MNB kamatokra vonatkozó adatai. Minél magasabb az Intrum fizetőképességi index értéke, annál jobban képes a lakosság fizetési kötelezettségeit teljesíteni. Az Intrum fizetőképességi index szoros összefüggésben van a gazdasági növekedéssel, a fogyasztással és a bankrendszerben lévő hitelnagyságokkal. De együtt mozog a nettó átlagkeresettel vagy a munkanélküliségi rátával.