A földeken marad a gabona

A megszokott július vége helyett várhatóan csak augusztus elején fejeződik be az aratás a keleti országrészben – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szántóföldi növénytermesztési és beszállítóipari osztályának elnöke az MTI-vel a hét elején.

Petőházi Tamás hozzátette: július eleje óta helyenként több mint 100 milliméter csapadék hullott a keleti megyékben, mintegy 10 ezer hektáron van belvíz, és 20-30 ezer hektárra tehető a károsan átnedvesedett terület. Probléma van emiatt Csongrád-Csanád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is.

Évtizedek legnehezebb aratása

Taskó József, a NAK megyei elnöke szerint a megyében az utóbbi évtizedek legnehezebb aratása zajlik, augusztus elejére tolódik az őszi növények betakarítása. A megyében 3400 hektárt meghaladó területen jelentettek a gazdálkodók az esőzések miatt belvíz-, felhőszakadás- és viharkárt az őszi vetésű szántóföldi kultúráknál.

– Sokkal nehezebb az idei aratás, mint az elmúlt években volt, már az elején jött egy akkora csapadékmennyiség, ami sok helyen le is állította, de mindenhol jelentősen nehezítette a munkálatokat. A Bodrogközben, Taktaközben, Dél-Borsod jó részén még most is olyan nagy gondot okoz a belvíz, hogy kétséges, egyáltalán letudják-e aratni a gabonát, vagy ott marad a földeken egy része, és kárba megy – mondta megkeresésünkre a megyei elnök.

Szeszélyes időjárás

Hozzátette: az egész nyárra rányomja a bélyegét a szeszélyes időjárás miatti probléma, a búza, a zab és a tritikálé esetén is a jövő hét közepén, végén érhetnek a végére a betakarításnak. Persze ez is csak akkor valósulhat meg, ha ebben a pár napban még napos, száraz idő marad, ami kedvez a munkálatoknak.

A betakarított őszi vetések esetén nagyon változó a mennyiség és a minőség tekintetében is az eredmény, van, ahol elfogadható, de olyan területek is akadnak szép számmal, ahol gyengébb eredményre van kilátás, a sok eső is okolható a termés minőségromlása miatt. Az aratás után az is problémát okozhat, hogy a több csapadék és a kevesebb napsütés miatt magas a nedvességtartalma a termésnek, márpedig úgy nem lehet betárolni, hiszen bedohosodik, berohad, tönkremegy. A búzánál például 14,5, míg a repce esetén 7-8 százalék alá kell csökkenteni a nedvességtartalom százalékos értékét. A megyében azonban keveseknek van szárítója, ha pedig valaki kénytelen bérben szárítani a termését, akkor az jelentősen megnöveli a költségeit.

A felvásárlási ár marad

Több helyen máris felvetődött, hogy a kialakult helyzet növelheti a liszt, ezzel együtt pedig a kenyér árát is, ezzel kapcsolatban is kérdeztük Taskó Józsefet.

– Ez mindig felvetődik aratás tájékán, de mennyiségi probléma érzésem szerint nem lesz. Az viszont még kérdéses, hogy végül a minőség terén hogyan alakul a helyzet, és mennyi lesz a malmi, kenyérlisztet megütő búza mennyisége.

Az biztos, hogy ez a gazdáknál nem csapódik le, a búza felvásárlási ára nem emelkedik emiatt. A mostani egyébként ötezer forint körül van mázsánként, ami elfogadhatónak mondható – mondta az elnök.

(A borítóképen: Még kérdés, hogy milyen lesz a most aratott búza minősége)