Megszűnik a 22 eurós adózási szabály

Adózási szempontból új alapokra helyezi az online kereskedelem magyarországi szabályait a nemrégiben az Országgyűlés elé került jövő évi adócsomag. A jelentős változásokat hozó, 2021 júliusától életbe lépő rendelkezések részben olyan új európai uniós előírások alapján születtek, amiket minden tagállamnak kötelező alkalmaznia. Ezek közé tartozik többek között az uniós e-kereskedelmi áfacsomag, aminek hazai bevezetése várhatóan némi emelkedést hoz az interneten elérhető fogyasztói árakban, mivel módosulnak a kis értékű importra és a távértékesítésre vonatkozó magyarországi szabályok is.

Évről évre bővül

Az elektronikus kereskedelemre vonatkozó reformot és az adóügyi rendelkezések újragondolását Bákonyi László adójogi szakértő szerint az élet kényszerítette ki, hiszen az ágazat ugrásszerű fejlődésen ment keresztül az elmúlt években.

Az online kiskereskedelmi forgalom 2019-ben elérte a 781 milliárd forintot, ami 17 százalékos növekedést jelent a 2018-as évhez képest. Ha a növekedés ebben az ütemben folytatódik, a hazai e-kereskedelem árbevétele 2024-re meghaladhatja akár az 1700 milliárd forintot is – derült ki a Reacty Digital és az eNET Internetkutató legutóbbi felméréséből.

Az optimista várakozásokra ráerősített, hogy az internetes vásárlási kedv a koronavírus-járvány hatására tovább emelkedett. Leginkább az élelmiszerek, a drogériai és háztartási cikkek, az otthoni, a kert- és a barkácstermékek, valamint a számítástechnikai eszközök iránt ugrott meg a kereslet. Az idei első félév online forgalma elérte a bruttó 355 milliárd forintot, ami közel 35 százalékos bővülést jelent 2019 azonos időszakához viszonyítva, és az elmúlt öt év legintenzívebb fejlődését jelentette a GKI Digital összegzése szerint.

Előnyben a hazai

A felmérések azt mutatják, hogy a világhálón vásárlók fele inkább a hazai webáruházakat részesíti előnyben, de mérsékelten emelkedik azok aránya is, akik rendeltek már külföldi áruházból. Bár egyre többen próbálják ki a határon túli webshopokat, a vásárlások gyakorisága folyamatosan csökken. Míg 2018-ban a külföldről vásárlók majdnem kétötöde rendelt legalább havonta egyszer, addig 2020-ban csupán negyedük tett így. Külföldi vásárlás esetén azonban a kisebb kosárérték a jellemző, ami legtöbbször 3000 forint alatt marad. A Reacty Digital úgy látta, hogy a határon túlról rendelők legfontosabb indokai között továbbra is az szerepel, hogy olcsóbban juthatnak hozzá a termékekhez, illetve olyan dolgokat is megvásárolhatnak, amik Magyarországon nem elérhetők.

Kedvezmények nélkül

Bár a világjárvány kitörésével párhuzamosan visszaesett a külföldi internetes árurendelések száma, további változásokat hoz ezen a területen jövőre az adóügyi szabályozás. A vásárlókat érintő rendelkezés szerint megszűnik a 22 euró (mintegy 8000 forint) értéket meg nem haladó importküldemények adómentessége, vagyis minden külföldről, de nem uniós tagállamból rendelt áru után általános forgalmi adót kell majd fizetni 2021. július 1-jétől – értelmezte az adótörvényi változásokat Bákonyi László. A másik érintett terület a távértékesítés, amiről akkor beszélünk, amikor magánszemélyek úgy vásárolnak terméket egy másik közösségi tagállambeli – vagy akár harmadik országbeli – adóalanytól, hogy azt közvetlenül kiszállítják a számára.

Ebben az esetben évi 10 ezer euró fölött az értékesítők nem dönthetnek szabadon arról, hogy saját államuk vagy a célország áfakulcsát alkalmazzák-e, hanem kötelező számukra a magyarországi – az unió egyik legmagasabb, 27 százalékos – áfakulcsot alkalmazni és az áfaterhet itt megfizetni. További fontos változás – tette hozzá –, hogy vélelmezett eladóként áfafizetésre kötelezetté válnak az elektronikus kereskedelmet segítő platformok, amely szabály ugyancsak a tisztességes piaci versenyt szolgálja az online vásártéren.