Nem lehetetlen a közel nulla energiaigényű ház építése

Új épületek jövőre már csak akkor kapnak használatbavételi engedélyt, amennyiben teljesítik a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeket.

Mindenki érintett

A 2021. január 1-jétől életbe lépő szigorításoknak megfelelő ingatlanban az egy négyzetméter alapterületre jutó éves energiafogyasztásnak e szerint 100 KWh-nál kevesebbnek kell lennie. Viszont nem mindegy, mivel éri ezt el. Az előírásban ugyanis megjelent az a kötelező előírás, amely szerint az összes energiafelhasználás legalább 25 százalékának fedezésére megújuló energiaforrást kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy ha nincs meg az előírt megújuló energia részarány, akkor egy fokkal gyengébb kategóriába sorolják az ingatlant, még akkor is, ha a többi mutatószám alapján ettől jobbat érdemelne.

Az épületek energetikai besorolásának szigorodására különösen azért érdemes odafigyelni már a tervezésnél, mert a családi házak építése – 300 négyzetméter alapterület alatt – egyszerű bejelentés alapján végezhető. Ebben az eljárásban a hatóság nem vizsgálja, hogy az épület megfelel-e a 2021-től előírt követelményeknek, mivel az ellenőrzésre csak az épület használatbavételekor kerül sor. Akkor kell energetikai tanúsítvánnyal igazolni a minimum BB kategóriát, amit ha nem érnek el, a hatóság megtagadhatja a használatbavételi engedély kiadását.

Az előírás az új épületek építése mellett a meglévő ingatlanokat érintő jelentős felújítása esetén is kötelező érvényű, így vonatkozik a csokkal, falusi csokkal vásárolt használt ingatlanokra is.

Három szinten

A jövő évtől érvényes épület­energetikai szabályozás a fal- és a nyílászáró szerkezetekre vonatkozó hőátbocsátási előírásokat nem érinti. A fajlagos hőveszteségi jellemzőkben történt némi szigorodás, azaz hőszigetelés szempontjából egy kicsit jobb házat kell majd építeni. Energetikai szempontból a legnagyobb ugrás az épületgépészetre vonatkozó szabályokban történik a megújuló energiaforrások felhasználásának bevezetésével.

Bár többféle lehetőség van arra, hogy az építtető megfeleljen az előírásoknak, a zöldenergia hasznosításának kötelezettsége összességében drágábbá teszi jövőre az építkezést – fogalmazta meg a lapunk által megkérdezett energetikai szakember. A leghatékonyabb megoldást a levegő-víz hőszivattyú jelenthetné, ám ez 2,5–3 millió forintos beruházási költséget jelent egy átlagos méretű családi ház esetében. Igaz, ezzel a megoldással 20–25 százalékkal olcsóbban lehet fűteni és meleg vizet előállítani, szemben egy kondenzációs gázkazánnal, a közel háromszoros többletberuházás 20–25 éves megtérülési ideje jóval túlmutat az eszköz élettartamán. A megújulóenergia-kötelezettség teljesítésére megoldást jelenthet a napelemmel párosított elektromos fűtés vagy a biomassza-tüzelés is, viszont minden esetben a tervezett állapot alapján készülő energetikai számítások szükségesek ahhoz, hogy megfeleljenek a 2021-től érvényes rendelkezés feltételeinek.

Az energetikai tanúsítás során, egy képlet alapján kiszámolt 25 százalékos megújuló energiafelhasználás elérése, ezzel a közel nulla energiaigény tanúsítása egy építész tervező szerint nem lehetetlen vállalkozás.

Nem csak milliókból

Igaz, járhat pluszköltséggel, de nem feltétlenül kell érte súlyos milliókat fizetni, írja a komkel.blog, hiszen olyan energiahordozók is figyelembe vehetők a kalkuláció során, mint például a tűzifa, a fapellet, a nap- és a geotermikus energia. Amellett, hogy a hőszivattyú használata ötszörösen meghaladja az előírásokat, a minimumként meghatározott kötelezettséget egy kandallóval, kandallókályhával vagy napelemről táplált fűtő-hűtő klímával is teljesíteni lehet. Sőt, adott esetben a környezetének levegőjét hasznosító hőszivattyús melegvíz-tároló beépítése is elegendő lehet ahhoz, hogy teljesüljön egy épület energiafelhasználása során a megújuló részarány.