Csökkenő bérekkel küzdöttek

Ami a középiskolai tanulók, egyetemi hallgatók munkavállalásait illeti, a koronavírus-járvány első hullámának idején területektől és szövetkezetektől függően 40–60, néhány helyen 70 százalékos visszaeséseket lehetett tapasztalni, nem volt ez másképp a második hullám kezdetén sem, amikor a járvány visszaszorításának érdekében még szigorúbb korlátozásokat vezetett be a kormány. Jellemzően az akkor vállalt óraszámok nőttek, a béreket néhány vállalkozás csökkentette, ezzel is mérsékelve kiadásait.

A bizonytalanság a legnehezebb

Majzik Nándor, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének főtitkára a szigorítások bevezetésének idején az Észak kérdéseire adott válaszaiban így fogalmazott: „A bizonytalanság a legnehezebb faktor, illetve az, hogy a visszaállás semmiképp sem fog egyről a kettőre megtörténni, így a diákok nagy részének nehézséget okoz a jelenlegi helyzet, hiszen ha hirtelen megszűnik a munkájuk, semmilyen támogatásban nem részesülnek.”

Talán ezért is vált biztos kapaszkodóvá a Diákhitel Plusz, melyet a kormány döntése alapján a tavalyi év májusától, a pandémia idejére vezettek be, segítséget nyújtva az átmeneti pénzügyi nehézséggel szembesülő fiataloknak, hogy ezáltal biztosan ne kényszerüljenek felsőoktatási tanulmányaik felfüggesztésére. A Diákhitel Plusz lényege, hogy egyszeri, kamatmentes, szabad felhasználású, amelyet a 18. életévüket betöltött, de 55 évnél nem idősebb hallgatók vehetnek igénybe. A teljes összeget egyszeri alkalommal folyósítják, amit legfeljebb 5 éven belül kell visszafizetni. A kormány döntése alapján ennek igénylési határideje kitolódik 2021. június 31-ig. A 2020-as év végi adatok alapján 6 hónap alatt közel harmincezren választották a hiteligénylést. 10-ből 9-en a legnagyobb, azaz a félmilliós összegű folyósítás mellett döntöttek. A hallgatók fele leginkább lakhatásra fordította, volt, aki biztonsági tartalékként tartott rá igényt. Majzik Nándor lát összefüggést a diákhitel iránti érdeklődés, illetve a felvett összegek megugrása és a korlátozott munkalehetőségek között, de tapasztalatai alapján elmondhatja, hogy manapság folyamatosan vannak jelentkezők diákoknak szánt állásaikra.

– Mindenki hozzászokott a helyzethez, így maga a vírus nem igazán befolyásolja már a munkavállalást. A korlátozó intézkedések, az online oktatás, az, hogy zárva vannak a kollégiumok, zárva vannak a turizmus, vendéglátás területén dolgozó vállalkozások, annál inkább. A bérek stagnálnak, az óraszámok az online oktatásnak köszönhetően nőttek – válaszolta a jelenlegi helyzetet érintő kérdésekre a főtitkár.

Felmerült a gondolat

Gábor februárban, a pandémiát megelőzve került jelenlegi gyakorlati helyére.

– Még meg sem szoktam az új körülményeket, máris jól érezhető bizonytalanság vett körül. Olyan kérdések merültek fel bennem, hogy egyáltalán megtart-e a munkáltató, hány órát fogok tudni vállalni, mennyi bevételt jelent ez majd számomra. Bevallom, elgondolkodtam a Diákhitel Plusz megigénylésén. Tudtam, hogy másképp nem tudok tartalékot felhalmozni, márpedig az jól jönne egy ilyen helyzetben. Külső nyomás hatására letettem az ötletről, majd magam is beláttam, hogy ameddig nem muszáj, nem szeretnék tartozni senkinek. Szerencsére a munkáltató rugalmasan kezelte a helyzetet, a mai napig kölcsönösen kitartunk egymás mellett – mesélte Gábor.

(A borítóképen: Diákmunkás egy nagyáruházban)