Harmincnyolcmilliárdból épülhet meg a Tudományos és Innovációs Park

Az innováció a tervek szerint a magyar gazdaság egyik motorja lesz, amely néhány éven belül számokban is mérhető eredményeket hozhat. A miskolci projekt értéke meghaladja a 38 milliárd forintot. A cél többek között az, hogy sokoldalú szakmai háttérrel segítsék a vállalkozásokat és cégeket az elindulásban, ötleteik megvalósításában, a piacra jutásban és tevékenységük továbbfejlesztésében.

Milyen tevékenységeket foglal magába a Tudományos és Innovációs Park?

Alapvetően egy olyan intézményrendszer jön létre, amelyben kompetenciacentrumok, laborok, mintaüzemek kapnak helyet – nyilatkozta Hornyák Loránd, a miskolci Tudományos és Innovációs Park projektvezetője. – Egy körülbelül 15 ezer négyzetméteres fejlesztési, irodai és laborkörnyezetet alakítunk majd ki, ahol többek között startupcégek megjelenésére számítunk, illetve az ipari vállalatok innovációs készségét, innovációs tevékenységét fogjuk előmozdítani. Olyan kompetencia-központokat hozunk létre, amelyekhez az egyetemi képzés mellett kutatási és fejlesztési háttér is rendelkezésre áll. A vállalkozások, startupok, cégek hozzájuthatnak így olyan műhelyekhez, fejlesztőlaborokhoz, ahol például mintadarabokat gyárthatnak, kipróbálhatják a technológiát – a fejlesztés tárgyát –, mielőtt kockázati tőkét vonnának be a folyamatba. Szakmai támogatásért pedig az egyetem valamennyi karához fordulhatnak.

Nagyon sok kutatás, ipari fejlesztés zajlik jelenleg is a Miskolci Egyetem tudásbázisának köszönhetően. Említene néhány kézzelfogható példát?

Nagyon kevesen tudnak a svájci CERN-nel való együttműködésünkről. Itt részecskefizikai kutatások folynak, és olyan technológiai környezettel dolgoznak, ami különleges anyagokat is igényel. Az egyik megbízásunk a részecskegyorsító egyes alkatrészeinek árnyékolása, ahol nagyon magas, több mint 8 tesla erősségű mágneses mező generálódik (150 ezerszer nagyobb a Föld mágneses erejénél). Az árnyékolásához egy olyan fémlemezt használtak, amit húsz éve egy japán cég gyártott. Ők ebből eladtak hozzávetőleg 6 négyzetméternyit, és azóta abbahagyták a gyártását. Ezt most újra kellene gyártani, de már senki nem ismeri az eljárást. A Miskolci Egyetem most együttműködik a CERN-nel, 20 éves szerződést kötöttünk arra, hogy ezt a technológiát újra feltaláljuk. Kikísérletezzük azt, hogy hogyan kell különböző fémeket nagy erővel egymásnak préselve, összehengerelve és azt megfelelően hőkezelve ugyanezt az anyagot újra előállítani. Egy komplex fémalakítási (hengerlési) problémáról beszélünk, amit pillanatnyilag nem tud más megoldani, mint a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kara.

Hogyan változik meg az innovációs folyamat, a kutatás-fejlesztés a park létrejöttével?

Eddig sokszor lineárisan működött az innováció. Például volt valakinek egy ötlete, ezt kidolgozta, tesztelte, hogy működik-e, van-e kereslet rá, majd jöttek a gazdasági és gyárthatósági modellek, végül eljutott a piacra. Ez most megfordult. Most már nem csak arról van szó, hogy vannak olyan igények a világban, amelyeket kiszolgál az innováció, hanem fordítva, az innováció, a megszületett technológia teremti meg az igényeket. Például ma is olyan számítógépek, telefonok, technológiák jelennek meg, amikről korábban nem tudtuk, hogy mi szeretnénk ilyet. Vagyis olyan technológiai problémákat próbálunk megoldani, amelyekkel új termékeket, új szolgáltatásokat lehet kialakítani, esetleg kombináljuk a meglévőeket. Ez pedig húzza magával a gazdasági növekedést is. Itt olyan fejlesztések létrehozásáról van szó, amelyek hatékonyabbá teszik az emberek életét, vagy például környezettudatosabb működést eredményeznek.

A Miskolci Egyetem tudásbázisa – például az anyagtudomány területén – hogyan lesz része a fejlesztéseknek?

Az egyetemnek nagyon széles körű alapkutatási háttere van, ez ugyanakkor nem csak az anyagtudományra jellemző, gondoljunk a gépészeti, bányászati, olajipari területen meglévő tudásra. Azt tapasztaltuk korábban is, hogy az ezeken a területeken zajló ipari kutatások jelentős része az anyagtudományban csúcsosodik ki, ami az elmúlt időszakban is nagyon nagy fejlődésnek indult, a Miskolci Egyetem számára ez komoly potenciált jelent. Valamennyi karnak vannak anyagtudományra épülő kutatási területei, és ez hatalmas lehetőséget teremt számunkra az innovációs ökoszisztéma tovább építésében.

Nézzünk egy konkrétumot. Bekopogtat önökhöz egy multicég képviselője, például hogy a mérnökeik kitaláltak egy új megoldást, de ehhez kellene egy új eszköz, egy mintadarab. Mi történik?

Több együttműködési formában várjuk a cégeket a közös stratégián alapuló kutatásoktól az ipari szolgáltatásokig. Ha olyan dologgal fordulnak hozzánk, ami még csak egy ötlet, akkor nyilván a tárgyalóteremben kezdünk a koncepció validálásától és megvalósíthatóságtól kezdve. Ha már egy meglévő technológia innovációja, fejlesztése a cél, akkor gyakran az adott termelőkörnyezetben vagy az üzemben beszéljük meg, hogy milyen kompetenciák szükségesek a megoldáshoz. Egy cégnek nincsenek minden területen kutatói, nekünk viszont nagyon sokféle tudományterületen van tapasztalt szakemberünk és kutatási, innovációs hátterünk. Így egy-egy problémára fókuszálva sokkal gyorsabban és hatékonyabban találhatunk megoldásokat, mint a vállalat egyedül.

Milyen gazdasági haszna lesz az ország számára ezeknek a parkoknak?

Alapvetően az a kormányzati elvárás, hogy fokozzuk a gazdaság innovációs folyamatait, amely elképzelést az egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítvány is támogatja. Ez a park is része az innovációs ökoszisztémának, és mi is aktívan részt veszünk abban a folyamatban, amelyben a megtermelt ipari szolgáltatások, ipari termékek értéklánca bővül. Így növekszik a hozzáadott érték, ezáltal javul a versenyképesség, és számokkal mérhető módon, akár GDP-ben, akár beruházásösztönzési szempontból is versenyelőnyre teszünk szert. Az a cél, hogy az egyetem az összes kapacitásával és tudásvagyonával segítse a cégeket abban, hogy növekedjenek, hogy új területeket hódítsanak meg, és akár külföldi piacokra is eljussanak egy-egy termékkel, szolgáltatással.

Tudósaink az elmúlt majd kétszáz évben is számos nagy felfedezést tettek. Ez a mostani fejlesztés, a Magyarországon létrejövő tudományos és innovációs parkok ki tudják majd használni a 21. századi szellemi potenciált?

Azt gondolom, hogy nagyon nagy dolgok előtt állunk. Egyrészt a technológiai bumm miatt is. Másrészt pedig számos olyan területen léphetünk előre, ahol az elmúlt évtizedekben Európában is a halogatás volt jellemző. Ilyen például az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, az energiahatékonyság növelése, az egyszeri fogyasztásra épülő gazdasági modell helyett a körkörös gazdaság megvalósítása, a megújuló energiák témaköre. Most ebben látjuk a legnagyobb potenciált, ezekben szeretnénk jelentős eredményeket elérni. Amire utalt, hogy mekkora koponyák vannak itthon, ők most is itt vannak Magyarországon. Sajnos még mindig létezik az a paradigma Európában, hogy nagyon sok szabadalmunk van, de nem tudjuk őket hasznosítani. A tudományos és innovációs parkoknak, és nemcsak a miskolcinak, hanem az országos hálózatnak, nagyon fontos szerepe lesz az innovációs szabadalmak hasznosításában is.

Milyen látható nyomai lesznek az Egyetemvárosban a park építésének?

Van, ahol oktatási épületet alakítunk át irodává, ahol 3D nyomtatókkal és széles körben használható mérő- és analizálótechnológiával ellátott laborok lesznek, amelyekhez az irodákat bérlő cégek – a támogató háttérrel együtt –, hozzáférést kaphatnak. Lesz például egy olyan 2 ezer négyzetméteres műhelycsarnokunk, ami nyomásos öntészettel fog foglalkozni, ahol a magyarországi cégeknek olyan szolgáltatást és kutatási lehetőséget fogunk nyújtani, amiért eddig külföldre kellett menniük. Ebben kiemelt piaci partnerünk a Spinto Hungary Kft., amely már a koncepcionális fázistól jelen van a projektben. Van, ahol lebontunk és újjáépítünk; egy jelenleg nagyon rossz állapotban lévő 3 ezer négyzetméteres csarnok helyén – megduplázva az alapterületet –, egy új üzemcsarnokot építünk fel, továbbá a tervekben szerepel egy logisztikai műhelycsarnok létrehozása is.

Mikor kezdődhet az építkezés, és mikorra készül el a teljes intézményi hálózat?

Jelenleg az a terv, hogy az Európai Unió nyújtotta Helyreállítási Alapból kerül finanszírozásra a teljes projekt, a beruházás értéke meghaladja a bruttó 38 milliárd forintot. Az alap által biztosított összeg megérkezése idén ősszel várható, ennek megfelelően a projekt megvalósítása, a szerződéskötések is ekkortól indulhatnak. Addig az előkészületek, így a feltételes közbeszerzések és a műszaki tervezések zajlanak. Várhatóan 2023 második felétől folyamatos átadással vesszük majd birtokba a laborokat és az épületeket. Az építési munkák a tervek szerint már idén ősszel elindulhatnak, és várhatóan 2022 nyarán fejeződnek be. Ezzel párhuzamosan kezdődhet a laboreszközök, gépek beszerzése, majd a műszaki átadások és a tesztüzem 2023 második felében várható, 2024 végére pedig teljes készültségben átadjuk a parkot. Az időpontokat nyilván befolyásolja az európai uniós finanszírozási összeg megérkezése, hiszen addig a szerződéseket nem tudjuk megkötni.