Mintát adhat a magyar rezsicsökkentés

Több mint 56 ezer lakásban és öt kórházban kapcsolták le a távfűtést múlt kedden Temesváron, miután az önkormányzat felügyelete alatt működő Colterm távfűtési társaságot fizetésképtelenné nyilvánította a Temes Megyei Törvényszék, a szolgáltató pedig elzárta a gázcsapot – írta a Magyar Nemzet.

A polgármester drámainak nevezte a helyzetet, és közölte: a parlament és a kormány beavatkozása nélkül a temesvári távhőszolgáltató rendszer nem bírja ki a telet. A földgáz árának világszintű növekedése a távhő- és melegvíz-szolgáltatás árának megháromszorozását eredményezte volna, ezt az emelést pedig az önkormányzat nem akarta vállalni, a lakosságot érő sokkhatásra hivatkozva.

Globális energiaválság

A szolgáltató által felhalmozott adósságok tették kritikussá a helyzetet, de a kiindulópontot a globális energiaválság adta. Az év elejéhez képest megsokszorozódott gázárak nálunk csak riasztó hírekként jelennek meg, máshol azonban már komoly gondokat okoznak.

Franciaországban rekord­mértékben növekednek a rezsiköltségek, csak októberben 12 százalékkal drágább lett a lakossági gázár az előző hónaphoz képest. Válaszul a francia állam befagyasztotta a földgáz árát, a válságintézkedésekkel nincs egyedül a kontinensen. Magyarországnak ilyen drasztikus lépéseket nem kell tennie, a kormány szerint a 2013-as rezsicsökkentés megvédi a magyarokat a hasonló piaci turbulenciáktól – írta az Euronews.

A rezsicsökkentéshez hasonló lépéseket tehet meg több európai állam a válság kezelésére. A Mandiner még szeptember végén jelezte, hogy Olaszország és Spanyolország is állami közbenjárás útján tompítaná az energiaválság lakosságra kifejtett hatását a magyar mintához hasonló módon. Olaszország már addig is mintegy 1,2 milliárd eurós összeget költött el a növekvő energiaárak kompenzálására a második negyedévben, a spanyol kormány pedig (miután először áfacsökkentéssel lépett) úgy döntött, hogy a következő hat hónapban 2,6 milliárd eurót csoportosítana át a cégektől a fogyasztókhoz: épp az energiacégek extraprofitjából vennének el, hogy abból rezsit csökkentsenek, nagyjából nyolc évvel követve ezzel a magyar modellt – írta a Mandiner.

Miért nőtt meg a földgáz ára?

A vírusjárvány miatt bevezetett korlátozások feloldásával az újrainduló gazdaságok megnövelték a keresletet az Euronews szerint. A szokásosnál hosszabb kelet-ázsiai és európai tél szintén hozzájárult a kereslet növekedéséhez, a kínálat viszont nem tartotta a lépést. A Bruegel gazdasági agytröszt szakértője szerint „tökéletes vihar” érte el az európai földgázpiacot: az olaj- és földgázlelőhelyekbe megcsappant a járvány idején a befektetés, a kitermelést ráadásul tudatosan csökkentették. Az EU legjelentősebb földgáztermelőjét, a holland groningeni földgázmezőt 2018 óta folyamatosan leépítik a zöldenergiára való váltás jegyében. A szokásosnál tehát kevesebb földgáz áll a tárolókban, ez pedig bizonytalanságot szül – ez pedig tovább növeli az árakat – magyarázta a szakértő.

Segíthet az orosz import

Szeptemberben fejeződött be az „Északi Áramlat 2” nevű gázvezeték építése Oroszország és Németország között, ekörül viszont megosztó vélemények alakultak ki a válság közepette. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint ugyanis a járvány előttihez képest kevesebb földgáz érkezett Oroszországból a válság csúcsán, nyilatkozatuk alapján többet is tehetett volna Moszkva azért, hogy megfelelő mennyiség álljon rendelkezésre a fűtési szezonra az EU-ban. Az uniós földgázimport 40 százalékát kitevő orosz állami szolgáltató, a Gazprom gyanúk szerint tudatosan tartotta vissza a földgázt, hogy felgyorsítsa az új vezeték elfogadását, átadását – emiatt az Európai Parlament képviselőinek egy része vizsgálatot kezdeményezett a Bizottságtól.

A földgázexport növeléséről tárgyalt múlt csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök a Gazprom vezetőivel. Az európai földgáz árának azonnali csökkenését eredményező tárgyalást követően az orosz állami cég osztrák és német lerakataiba november 8-ától érkezhet földgáz, miután az orosz belső piac ellátásáért felelős lerakatok már megteltek.

Mike Fulwood, az Oxfordi Energiatanulmányok Intézetének szakértője szerint bár lehet, hogy hasznot húzott Oroszország a válságból, igazságtalan azzal gyanúsítani őket, hogy szándékosan tartották volna vissza a szállítmányokat az Európai Uniótól.

„Megvoltak a maga gondjai idén Oroszországnak a hideg tél, magas kereslet és a járványból való kilábalás miatt” – nyilatkozta a szakértő az Euronewsnak.

(A borítóképen: Az orosz földgáz fogadóállomása a balti-tengeri partvidéken Németországban)