A zivatar nem elég az aszály ellen

Lelkésszel kértek égi áldást a szoboszlói gazdák, annyira várják a földekre az életmentő esőt. A probléma valós: napi melegrekordok dőltek meg, a tartós csapadékhiány főként régiónkban súlyos veszteségeket okozott a mezőgazdaságban és a rövid távú kilátások sem kedvezőek.

Égetően szükséges

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara küldöttgyűlésén is hangsúlyos téma volt a csapadékhiány illetve az öntözés témája - mondta el megkeresésünkre Taskó József, a NAK megyei elnöke. Az öntözési közösségek létrehozása, megerősítése kiemelt program és célként fogalmazták meg, hogy a jelenlegi 100 ezer hektáros öntözött területet - amely a művelt földterület két százaléka - rövid időn belül 350 ezer hektárra kell emelni. Egyébként Mezőkövesd körzetében már megindult egy ilyen beruházás és a Taktaközben is adottak a feltételek - tette hozzá az elnök. 

Hová tűnt a csapadék?

Az Országos Meteorológiai Szolgálat legfrissebb adatai szerint egyébként az átlaghőmérséklet megyénket illetően 17 és 22 Celsius fok között mozog. Ez ötnapos átlagot figyelembe véve plusz 5 fokos eltérést jelent a sokéves átlagtól. A csapadékösszeg 0,4 és - kis területen - 22 milliméter közötti. Itt az ötnapos eltérés 16 és 22 millimétert mutat a sokéves átlagban. Vagyis nem kevesebb a csapadék, mint ilyenkor szokott.

Kellene az eső. Hogy miért nem hullik, miért nincs elég belőle, a gazdák egy része a jégkármérséklő rendszert hibáztatja, sürgetve a Jéger rendszer leállítását. Az Agrárkamara meteorológusokra, szakértőkre hivatkozva bizonygatja: a berendezésnek semmi köze a keleti országrészben kialakult áldatlan állapotokhoz. Az elkeseredés is okozhatja, hogy az aszály által leginkább sújtott keleti országrészben sok gazdálkodó azt gyanítja, amikor a viharfelhők közeledtével beindítják a talajgenerátorokat országszerte,  akkor ennek hatására a Dunántúlon esik az eső, a felhők csapadék nélkül érkeznek az Alföldre. Szakértők már többször is cáfolták az előbbi elméleteket, ennek ellenére maradtak, akiknek az a meggyőződésük, hogy pont a berendezések négy évvel ezelőtti telepítése óta vált élesen ketté az ország csapadéktérképe dunántúli és keleti részre.

Így áll a helyzet

Megkeresésünkre Fehér Balázs az Országos Meteorológiai Szolgálat Időjárás-előrejelző Osztályának munkatársa elmondta: az országos jégkármérséklő rendszer 2018 óta üzemel, ez előtt a Dél-Dunántúlon évtizedeken keresztül működött. Ebben az időszakban előfordultak aszályos és csapadékos, extrém csapadékos évek is. A rendszer működése nem befolyásolja a csapadék mennyiségét, a jégszemek méretét csökkenti, ezáltal csökkenti a jégesőből adódó károkat. Az idei évben a dunántúli terület valóban jóval több csapadékot kapott, mint az Alföld vagy Észak-Kelet-Magyarország, de a jégkármérséklő rendszer ott is ugyanúgy működött.

Az idei tél rendkívül száraz volt, az olvadó hóval, és az ebből származó mélyre beszivárgó vizekkel nem lehetett számolni. Csak kora tavasszal volt nagy területet érintő áztató eső. Azóta legfeljebb zivatarok adtak csapadékot, amelyek jellegüknél fogva csak kis területet érintettek. Az aszályt elsősorban ez okozza, illetve nyilván hozzájárult az elmúlt év csapadékszegény időjárása is. Nyugaton azért szerencsésebb a helyzet, mert az Alpokról leszakadó, illetve továbbfejlődő zivatarrendszerek érintették a térséget, de ezek a keleti megyékbe nem, vagy csak legyengülve jutnak el - hívta fel rá a figyelmet a szakember.