Csökkentek a területi különbségek Magyarországon

A területfejlesztés területén hazánk számos eredményt ért el 2014 és 2020 között, csökkentek a különbségek a fejlettebb és az elmaradottabb régiók között a foglalkoztatási és a munkanélküliségi rátát tekintve, illetve az egy főre jutó GDP, az ipari termelés és a kutató-fejlesztő helyek ráfordításainak aránymutatói vonatkozásában is - olvasható ki az ÁSZ elemzéséből, amelynek célja az volt, hogy értékelje a 2014 és 2020 közötti időszakban mérhetően csökkentek a területi különbségek a megtett intézkedéseknek köszönhetően.

Ekkora a kosarunk

A tanulmányban az egy főre eső GDP mutatót vásárlóerő-paritáson fejezik ki. Ez a módszer a legalkalmasabb arra, hogy megmutassa, mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy adott földrajzi helyen vagy csoportban úgy, hogy figyelembe veszik a számításnál a különböző országokban jelentkező eltérő árakat és valutákat, így azok nem torzítják az összehasonlítást. A vásárlóerő-paritáson számított egy főre eső magyar GDP adatok az EU tagállamainak átlaghoz viszonyított arányai növekvő tendenciát mutattak az elemzett időszakban, melynek köszönhetően 2020-ra hazánkban az egy főre eső GDP az EU átlagának 74 százalékát tette ki. Ez az adat 2014- ben még 69 százalék volt, 2018-ban már 71 százalék, 2019-re pedig 73 százalékra emelkedett.

A vásárlóerő-paritáson mért egy főre eső regionális GDP adatok tekintetében Budapest régió 2020-ban továbbra is jelentősen, 53 százalékkal meghaladta az unió átlagot, míg Észak-Magyarország 7, Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld 5-5 százalékponttal került közelebb az EU-s átlaghoz a 2014-2020 közötti időszakban. A legkisebb teljesítményváltozást a nyugat-dunántúli és a pesti régió nyújtotta. A hazai régiók egy főre jutó nemzeti össztermékének növekedési üteme alapján kijelenthető, hogy a területi különbségek, regionális egyenlőtlenségek – a nyugat-dunántúli régió kivételével – csökkentek 2014 és 2020 között az EU-s és a hazai régiók között – állapítja meg az ÁSZ-jelentés.

Foglalkoztatási ráta

A koronavírus járvány 2020-ban megtörte a hazai munkaerőpiac évek óta tartó lendületét, és a foglalkoztatási adatok némileg lecsökkentek a 2019. évi rekord magasnak számító foglalkoztatási szintről, de összességében a 2014-2020 közötti időszakban országos átlagban mintegy 8,3 százalékponttal emelkedtek a foglalkoztatási adatok a 15-64 éves korosztályú népesség körében. A 2014-2020 közötti időszakban valamennyi régióban emelkedett a foglalkoztatási ráta, a legnagyobb emelkedés (10,2 százalékpont) Észak-Magyarországon volt, mely régió 2014-ben a legalacsonyabb foglalkoztatási rátával rendelkezett (57,0 százalék). Jelentős emelkedés mutatható ki a 2014-2020 közötti időszakban a dél-alföldi (9,5 százalékpont) és az észak-alföldi régióban (8,7 százalékpont) is. Regionális szinten csökkentek a foglalkoztatási rátában mutatkozó különbségek, ezt támasztja alá az a tény, hogy míg 2014-ben a legnagyobb foglalkoztatási rátával rendelkező Budapest és a legrosszabb foglalkoztatási adatokkal rendelkező Észak-Magyarország foglalkoztatási rátája között 12,9 százalékpontos különbség mutatkozott, addig 2020-ra ez a különbség 11,0 százalékpontra csökkent, Budapest és a legalacsonyabb foglalkoztatási rátával rendelkező dél-dunántúli régió között.

Hazánkban a területi különbségek a foglalkoztatási ráta mutató tekintetében csökkentek 2014-2020 között a fejlettebb és az elmaradottabb régiók között. A 20-64 év közötti népesség körében a foglalkoztatási ráta 68,7-ről 77,5 százalékra nőtt 2014-ről 2020-ra, ezzel az EU 2020-s, és az ahhoz kapcsolódó 75 százalékos nemzeti célkitűzést hazánk elérte.