2022.07.11. 18:30
Felére csökkent a jégkár
Sokat köszönhetünk neki, de az esők elmaradása miatt a jégmérséklő rendszert is okolják. Fenyegetések miatt egyes területeken ezért leáll a jégkármérséklés.
Forrás: AFP
Fotó: AFP
Halálos fenyegetést kapott a jégkármérséklő rendszer több generátorkezelője. Ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az érintett körzetekben leállítja a szolgáltatást - közölte a NAK. A közlemény szerint egyre szélesebb körben terjed az a tévhit, amely szerint az országos jégkármérséklő rendszer tehető felelőssé a Kelet-Magyarországon kialakult súlyos aszályért. A NAK jelezte, hogy feljelentést tesz a fenyegetődzők ellen. Hangsúlyozták: tudományosan bizonyított, hogy a jégkármérséklő rendszernek semmilyen hatása sincs a csapadékmennyiségre. Az kizárólag a kialakuló jégszemcsék méretét képes befolyásolni. Megjegyezték, hogy idén januárban és februárban is rendkívül kevés csapadék hullott, holott a jégkármérséklő rendszer csak április 15-től működik. A jelenlegi extrém aszály globális időjárási viszonyokra vezethető vissza; a rendkívüli csapadékhiány nemcsak hazánkban, hanem Európa számos más országában - ott is, ahol nem működik jégkármérséklés - okoz problémát - hívta fel a figyelmet a NAK.
A témával portálunk is behatóan foglalkozott. Itt olvashatják.
A jégkármérséklő rendszerrel a NAK számításai szerint évi több tízmilliárd forint kár előzhető meg. Az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű rendszer, azaz 2017-ben, 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. Ezzel szemben 2021-ben 39 ezer hektár érintettségéről számoltak be – ismertette a kamara közleményében.
A megye a leginkább érintett
A jégkármérséklő rendszer (Jéger) védekezési időszaka 2022. április 15-én kezdődött. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országosan üzembe helyezte 986 talajgenerátorát, amelyből 80 a gyakorta szélsőséges időjárású Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nyújt védelmet - mondta el az Észak-Magyarországnak Taskó József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke.
A NAK által kiépített rendszer 2018-ban kezdte meg a működését, az idei lesz az ötödik szezon. Az 2022. április 15-én megkezdett riasztási időszak 2022. szeptember 30-ig tart.
A közel fél év alatt a jégkármérséklő rendszer a megye 80 pontjáról juttat párologtatásos módszerrel acetonos ezüst-jodidot a felhőkbe, megakadályozva ezzel a nagyobb méretű jégkristályok kialakulását. A Jéger haszna a lakossági, ipari, állami létesítmények, ingatlanok és ingóságok védelmében is számottevő. Az eredményességben nagy szerepe van a hozzáértő generátorkezelőknek, akik többségében maguk is gazdálkodók és önként vállalták a feladatot. Munkájuk nagyon fontos a rendszer üzemeltetésében: mindig elérhetők, optimálisan használják fel a hatóanyagokat, rendszeresen és szakszerűen végzik el a karbantartást, valamint a riasztási üzenetre azonnal reagálnak. A Jéger hatékonysága ugyanis csak akkor maximális, ha minden érintett generátort időben bekapcsolnak az arra kijelölt emberek – hívta fel a figyelmet a megyei elnök.
A rendszer működtetésének finanszírozásához a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít az Agrárminisztérium, amely emellett adatszolgáltatással támogatja az elemzéseket, valamint koordinálja az együttműködést az érintett társszervezetekkel.
– Hogy a szélsőséges időjárás tekintetében megyénk az egyik legérintettebb, ezt a rendszer statisztikája is alátámasztja. A bekapcsolási adataink ugyanis meghaladják az országos átlagot: tavaly összesen 23 104 órát voltak bekapcsolva a gépek, tehát generátoronként átlagosan 289 órát. Ez az országos átlaghoz képest azt jelenti, hogy 2021-ben 140 százalékon működtek a gépeink - hangsúlyozta Taskó József.
A rendszerA jégkármérséklő rendszerben országosan 986 talajgenerátor üzemel – 219 automata és 767 manuális. Ebből Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 25 automata és 55 manuális – összesen 80 – gép áll rendelkezésre. Ezeket egymástól 10 kilométerre telepítették, egy tízszer tíz kilométeres rácsháló metszéspontjaiban, lefedve ezzel a teljes megye területét. Működtetésükben jelentős szerepe van az ország négy régiójában működésbe állított egy-egy diszpécserközpontnak, ahonnan a jégveréssel fenyegető viharfelhők érkezése előtt értesítik a talajgenerátorok kezelőit, hogy indítsák be a generátorokat. Az automata generátorokat pedig számítógépes paranccsal, távolról helyezik működésbe. Ez a védekezés Európában teljesen egyedülálló, hiszen csak Magyarországon működik olyan rendszer, ami az ország teljes területét képes védeni. |