Borsod-Abaúj-Zemplén gazdasága stabil lábakon áll

"Hosszú utat tett meg Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye gazdasága az elmúlt évtizedekben. A kiinduló mélypont a rendszerváltás utáni nehézipari összeomlás volt, amelynek egyik legnagyobb vesztesei voltunk - vélekedik Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (Bokik) elnöke, aki a május 16-i gazdasági konferenciánk egyik előadója lesz. - A gazdasági mutatókban, a munkanélküliségben a legutolsó helyek valamelyikét foglaltuk el a megyék rangsorában." 

"Azóta hatalmas utat jártunk be, és mára bátran elmondható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén felküzdötte magát a magyarországi megyék rangsorának középső tartományába. Bizonyos gazdasági mutatókban - például az egy főre jutó ipari termelésben - pedig az élmezőnyben vagyunk. Ma már tehát nem egy leszakadt vármegyéről beszélünk, melyet az is bizonyít, hogy - a NAV 2022-es adatai szerint - a legtöbb adót befizető vármegye Borsod-Abaúj-Zemplén."

Vegyipar, gépipar az élen 

"Megtörtént a gazdasági szerkezetváltás is a vármegyében - tette hozzá a Bokik elnöke. - A korábbi nehézipari struktúrát a vegyipar és a gépipar - ezen belül is az autóipari beszállítói kapacitások - vették át, de az elektronikai ipar is jelentősen fejlődött. Ezt ékesen mutatja a vármegyei TOP 100 rendezvény, amelyet 2023-ban a 17. alkalommal szerveztünk meg a NAV Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságával és az Észak-Magyarország napilappal vállvetve. A sorrendben az előbb említett ágazatok szereplői vették át az élmezőny helyeit. Az is a vármegye gazdaságának erejét mutatja, hogy az első hetvenbe nem lehetett bejutni 10 milliárd forintos éves árbevétel alatt. Más vármegyékben is készítenek hasonló kimutatást. Velük összevetve is az derül ki, hogy nemcsak óriásvállalatok vannak a térségünkben, hanem egyre inkább formálódik egy erős, helyi tulajdonú középvállalkozói kör."

Folytatódó beruházások 

"A koronavírus-járvány és az ukrajnai háború mindenkit megtépázott, de bátran kijelenthető, hogy a vármegye gazdasága talpon van, a beruházások, bár kicsit visszafogottan, de folytatódnak és - ahogy az országos tendenciából is látható - nálunk is a munkaerőpiac keresleti állapotban van: keresettek a jó szakemberek. A szakemberkeresés pedig egyre inkább a szakoktatás minőségének kérdését helyezi a középpontba. Ebben a Miskolci Egyetem nagyon jó partner, de hasonló mondható el a szakképzési centrumokról, amelyeknek a kamarával nagyon szoros a kapcsolata a duális képzés működtetésében" - magyarázta Bihall Tamás.

Fejlődőben a turizmus 

"Az idegenforgalomban és turizmus területén is egyre több a lehetőség. A természeti adottságaink kiválóak - például a kerékpárút-hálózat fejlesztése is nagy ütemű -, egyre több a minőségi szálláshely, vendéglátóhely. Miskolc, Mezőkövesd, Sátoraljaújhely, Tokaj fontos idegenforgalmi tényezőjévé váltak a vármegyének. Joggal remélhetjük, hogy a jövőben ez lesz az egyik húzóágazatunk." 

Biztató jelek 

 "Sok pozitívum mellett azért továbbra is léteznek azok a problémák, amelyek ezt a nagy térséget jellemzik. Még mindig viszonylag sok az elmaradott kistérség. A 16 járásból mindössze kettő - Miskolc és Tiszaújváros - az, amelyik az országos átlag felett működik - magyarázta a kamarai elnök. - Ha azonban összességében nézzük a vármegyét, akkor kijelenthetjük, hogy a gazdaság stabil lábakon áll. Azt gondolom, hogy a cégek meg fogják találni - önkormányzati, kormányzati és kamarai támogatással - a megfelelő fejlesztési lehetőségeket."