Leszakította a gép a karját – pénzbüntetésre ítélték a két cégvezetőt

Pénzbüntetésre ítélte a Tiszaújvárosi Járásbíróság azt a két cégvezetőt, akik a vád szerint annak ellenére dolgoztattak egy nőt egy meghibásodott tésztadagasztó géppel, hogy annak hibás állapotáról mindketten tudtak. A nő belenyúlt a gépbe, amely leszakította a karját.

Az eset még 2015 augusztusában történt. Egy tiszaújvárosi telephelyen két cég osztozott, amelynek vezetői egy házaspár voltak. A tésztaüzemben augusztus 3-án egy nő dolgozott, aki délután felnyitotta a keverőgép tetejét, amely hibásan működött és a nyitás ellenére nem állt le, így a gépbe nyúló nő bal alkarját leszakították a forgó alkatrészek. Az alkar elvesztésével járó sérülés maradandó fogyatékosságot okozott a sértettnek, de a csonkolásos sérülés orvosi beavatkozás hiányában akár a sértett halálához is vezethetett volna.

Egy hiányzott, a másik nem működött

A hosszúra nyúlt perben pénteken délelőtt a perbeszédek hangzottak el. Dr. Gergely Gábor alügyész néhány ponton módosította a vádat. Felidézte, az ominózus dagasztógépen eredetileg két biztosítóberendezés volt, de erről egy hiányzott, a megmaradt egy pedig nem működött, s egyéb jelentős átalakításokat is végeztek a gépen. Minderről dokumentáció nem készült és a dolgozókat sem oktatták ki róla. Tanúkat és szakértőket is idézett, akik szerint szakembereket sem értesítettek a változtatásokról, ráadásul a berendezést a baleset után is módosították. Megemlítette, hogy a balesetben a sértetti közrehatást sem lehet figyelmen kívül hagyni, de fennáll a vádlottak büntetőjogi felelőssége, hiszen működtetni csak kifogástalan állapotban lévő gépet lehetett volna. Az ügyész próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést kért a vádlottakra.

Módosították a bizonyítékot

Dr. Lichy Gábor sértetti képviselő azt emelte ki, hogy a vádlottak a balesetet követően módosították a bizonyítékokat. Utólag írattak alá munkavédelmi oktatásról szóló iratokat, puhult a tanúk vallomása az eljárás során, tisztítás címén jelentősen átalakították a lefoglalt dagasztógépet, amelyről leszereltek alkatrészeket, s amelyek azóta sem kerültek elő. Szerinte a másodrendű vádlott nagyfokú hozzáértésről tett tanúbizonyságot, de tagadta, hogy ő lett volna a műszaki vezető.

Nem adott megbízást

Az elsőrendű vádlott ügyvédje, Pallayné dr. Puskás Ilona védőbeszédében azt hangsúlyozta, védence nem is adott megbízást a sértettnek arra, hogy aznap tarhonyát készítsen a gépen, csak csomagolnia kellett volna, a nő mégis arra készült. Szerinte másnap már le is állították volna az üzemet, ugyanis a tulajdonosok külföldre utaztak és ilyenkor ez volt a bevett szokás. Ilyenkor tésztát gyártani pazarlás lett volna, volt elegendő készletük a megrendelésekhez. Feltűnőnek tartotta, hogy a sértett aznap sokat telefonált a barátnőjével is, ezért nem tudni, figyelmetlenségből, vagy esetleg reflexből, egyáltalán miért nyúlt bele délután a dagasztógépbe. Mivel több éve dolgozott ott, másokat is betanított, tudnia kellett, hogy nem a végállás kapcsolóval, hanem a stop gombbal kell leállítani a gépet és a tésztától való takarítását sem szabályosan kezdte meg. Szerinte oktatás is volt a munkavállalóknak. Elkerülhető lett volna a baleset, s a sértett sem tudja, miért tette: „rossz döntést hozott”. Szerinte a szakértők cáfolták a sértett állításait. Azt mondta, a gép hibáját senki sem jelezte a tulajdonosoknak.

Egyoldalú volt a nyomozás

A másodrendű vádlott ügyvédje, Hollóné dr. Baranyi Zita beszédében azt hangsúlyozta, ügyfele nem lehetett felesége cégének műszaki vezetője, mert saját hazai és külföldi cégében dolgozott. Lehet, hogy a másik cég munkavállalói ezt-azt mondtak neki, de nem volt naprakész a tésztaüzem ügyeiből, és csak néha foglalkozott műszaki dolgokkal, s mindig azonnal intézkedett, ha szóltak neki.

Kiemelte, a sértett hosszú kihagyás után dolgozott újra a tésztaüzemben, s az az első napja volt ott újra. Szerinte senki sem támasztotta alá azt az állítását, hogy mindenki tudott a gép hibájáról, s arra sincs bizonyíték, hogy a gép egy áramszünet után fordítva működött. Úgy vélte, a nyomozás egyoldalú volt a sértett javára. A balesetet a tulajdonosok nem tudták volna megakadályozni.

Az utolsó szó jogán

Az utolsó szó jogán mindkét vádlott felszólalt. A tésztagyár vezetője szerint ő nem adott utasítást tarhonyagyártásra, s nem volt tudomása a gép rendellenes működéséről sem. A férfi pedig azt állította, csak a per folyamán képezte ki magát a gépekből, amúgy közgazdász és tanít is, nincs ideje foglalkozni felesége cégének ügyeivel. Szerinte a per rosszul hatott cégeikre, nőtt a dolgozói fluktuáció. Egy tanú sem az alkalmazottjuk már, mégsem tanúskodtak ellenük. Szerinte a nyomozás alacsony színvonalú volt.

A bíró bűnösnek találta

Dr. Elek Gabriella bíró a vádlottakat maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés elkövetése miatt bűnösnek találta, amelyért fejenként 540 ezer forint pénzbüntetésre ítélte őket. A büntetés kiszabása során a bíróság azt is figyelembe vette, hogy a vádlottak büntetlen előéletűek. Az eljárás során keletkezett több mint 1,5 millió forint bűnügyi költséget a vádlottak kötelesek megfizetni.

Indoklásában kiemelte: a veszélyhelyzet előidézése is vétség, márpedig az, hogy hibásan működtették a gépet, ismert volt. A kettő helyett egy biztonsági retesz volt, s a baleset napján az sem működött. Megállapítható ugyanakkor a sértetti közrehatás is. Viszont semmi nyoma nem volt annak, hogy a nőt a tulajdonosok, vagy megbízottjuk munkavédelmi oktatásban részesítette volna, s tájékoztatta volna a gép működéséről. Akkor is tájékoztatni kellett volna, ha évekkel korábban dolgozott vele. A bíró szerint nem hihető, hogy csak csomagolni hívták aznap, hiszen a férfi cégének alkalmazottait néha átirányították a tésztagyárba, de ők nem értettek az ominózus dagasztóhoz. Ellenben a sértett igen és azt is tudta, hogy a tulajdonosok nem szeretik, ha elpazarolják az anyagot, ezért kellett selejt tésztából tarhonyát készítenie. A bíró szerint a tulajdonosok külföldi útjai alatt nem mindig állt le az üzem, azon a nyáron pedig egyébként is volt egy egy hónapos szünet, tehát a megrendeléseket teljesíteni kellett. Szerinte a vallomások is azt bizonyították, a műszaki vezetői feladatokat a férfi látta el, nem pedig a per alatt képezte ki magát. Okiraton is szerepelt ez az állítás és felesége is ezt mondta. A gép átalakításával a termelékenységet javították. Fölelevenítette, a nőt dolgozni csak a baleset után jelentették be, így kapott ellátást.

A büntetés kiszabásában lényeges szerepet játszott az időmúlás, noha az ügy azért is húzódott, mert a házaspárnak ugyanaz volt az ügyvédje, pedig ellenérdekelt felek voltak. Megemlítette a lefoglalt gép módosítását is, ami miatt több dolgot nem tudtak megvizsgálni és bizonyítani sem.

Fellebeznek

A bíróság ítélete nem jogerős, az ellen a vádlottak és védőik fellebbezést jelentettek be felmentést kérve, az ügyész három nap gondolkodási időt tartott fenn nyilatkozata megtételére. Az ügy a Miskolci Törvényszéken folytatódik.