Meghallgatták a vádlottakat a kisvasút-baleset ügyében

Tárgyalást tartott kedden a Miskolci Járásbíróság azoknak a vádlottaknak az ügyében, akiket a lillafüredi kisvasút „elszabadulása” és villamosnak ütközése miatt foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségével vádolt meg eredetileg az ügyészség. Azonban a bizonyítási eljárás során mondhatni új fordulatot vett az ügy, ugyanis jogi minősítést váltott az ügyészség: közlekedés biztonsága ellen gondatlanul elkövetett vétség lett az új vád. Így a bizonyítási eljárás is tovább tolódik, ugyanis kedden a vádlottak meghallgatása került terítékre, ami után akár határozathozatal, vagyis ítélet is következhetett volna. Ám a védelem további tanúmeghallgatásokat és bizonyítási eljárási cselekményeket kért – részben éppen az új jogi minősítés miatt – tehát még lesz néhány tárgyalási nap az ügyben, mielőtt határozat születhet.

Nekiütköztek a villamosnak

A vádirat szerint 2018. június 11. napján a hajnali órákban a Majláth telephely fővágányán egymáshoz kapcsolva hátrahagyott és leállított, egyenként 10 tonna súlyú vasúti kocsik légfék rendszeréből a levegő elszökött, amelynek következtében azok a Dorottya utca irányába enyhén lejtős pályaszakaszon megfutamodtak. A vasúti kocsik a vágányzáró sorompó használatának hiányában áttörték a telephely Dorottya utca felőli, zárt állapotú kapuját, ezáltal a nyílt vasúti pályára jutottak. Ezt követően a végállomásig tartó, mintegy 2 kilométeres útszakaszon 20-40 km/h sebességre gyorsultak fel, majd – kitörve az ütközőbakot – nekiütköztek a villamosmegállóból éppen induló és az Árpád út irányába szabályosan továbbhaladni szándékozó villamos középső részének. Az ütközés során személyi sérülés nem történt, azonban a vádlottak számos foglalkozási szabályt sértettek meg.

Korábban sem rögzítették

Az ügyet elég hosszasan nyomozták, így 2022 márciusában került bíróság elé. A keddi tárgyalási napon a vádlottakat hallgatták meg, akik főként arról beszéltek, hogy a balesetet megelőzően gyakorlatilag rendszer szintű volt, hogy nem használtak a Majláth-telephelyen páros féksarut, sem simát, vagy egyéb a kerekek kitámasztására alkalmas eszközt, csupán a kéziféket húzták be és a légfékből sem engedték ki a levegőt. Ahogy például egyikük fogalmazott, aki 2016 májusban kezdett dolgozni egy 76 órás tanfolyam után a kisvasútnál, nem kapott helyi mellékletet, vagy utasítást arra nézve, hogy ezeket a védelmi eszközöket használni kellene – így ezeket nem is tanulták meg a tanfolyam során sem használni. 2017-ben felügyelet mellett dolgozott, ekkor sem történt meg a szerelvények rögzítése. 

A Majláth-telephelyen nem is állt rendelkezésre páros féksaru, simából is csupán 2-3 darab állt rendelkezésre és véleménye szerint ezek nem is alkalmasak a szerelvény kiékelésére. Az átmenő fővágányon rendszeresen tárolták a szerelvényeket, csak a baleset után született parancsnoki rendelet arra, hogy ezt nem lehet. A baleset után már megváltozott emellett a védelmi eszközök használata is, ezekre is utasítások születtek, így ma már nem fordulhatna elő egy ilyen baleset.

Mindig ugyanúgy

Az első rendű vádlott elmondta, a vezetőknek is látniuk, így tudniuk kellett, hogyan mennek a dolgok. A vádiratban szereplő azon megállapításra, hogy nem megfelelő erővel húzta be a kéziféket, annyit mondott, mindig ugyanúgy húzta be. Arra nézve pedig, hogy nem jó oldalon húzta be, illetve a légfék tartályból nem engedte le a levegőt és ellenőrizte, azt, hogy erre nem volt utasítás.

Elhangzott az is, hogy a vágányzáró sorompóval „mindig kínlódni kellett”, mert nehezen működött, sőt volt, amikor nem is volt jó, és teljesen eltérő volt, hogy mikor rakták a helyére és mikor nem. Azonban ez egyébként sem lett volna alkalmas arra, hogy megállítsa a vasúti kocsikat.

Videós tartalmaink továbbra is megtalálhatóak a YouTube csatornánkon.