2008.05.05. 14:24
Melegvíz Miskolc alatt: nem hűlt ki az ügy
<p>Szinte napra pontosan egy hónappal ezelőtt adtunk hírt arról, hogy „Jó esetben 2010-ben már hőenergiát szolgáltat az első, miskolci geotermikus erőmű. És – a tervek szerint – nem csak egy lesz....” <A href="http://www.boon.hu/hirek/im:boon:newspaper-emtippek/cikk/geotermikus-energia-miskolc-lehetosegei/cn/boon-news-em_01-20080402-105044"><IMG height="13" src="http://www.boon.hu/bilder/icons/download.png" width="13" border="0" /></A> <DIA alt="" height="590" width="550"><A onclick="return open_window( /pubs/Bildserie/Vita_a_t_vh_r_l_2004_09_30/index.shtml , SERIE ,550,590)" href="about:blank"><IMG height="13" alt="Vita a távhorol 2004.09.30" src="http://www.haon.hu/bilder/icons/kamera.png" width="13" border="0" /></A></DIA> <IMG height="13" src="http://www.boon.hu/bilder/icons/forum.png" width="13" border="0" /> <A href="http://video.boon.hu/members.boon_szerkesztoseg/recent/miskolc-alol-a-gozt.wmv/viewer.html" target="_blank"><IMG height="13" src="http://www.boon.hu/bilder/icons/video.png" width="13" border="0" widht="13" /></A></p>
Szinte napra pontosan egy hónappal ezelőtt adtunk hírt arról, hogy „Jó esetben 2010-ben már hőenergiát szolgáltat az első, miskolci geotermikus erőmű. És – a tervek szerint – nem csak egy lesz....”
A Miskolc Holding együttműködési megállapodást írt alá a PannErgyvel a város alatti geotermikus erőforrások felkutatására, hasznosítására. Nem azokról a hőforrásokról van szó, amelyeket jelenleg is ismerünk. (Mint például a selyemréti.)
Nem hűlt ki a melegvíz hasznosításának ügye a Diósgyőri Vár Térségének Fejlesztéséért Közhasznú Alapítványnál sem, nem is hűlhetett, mert elnökének, F. Tóth Géza geológusnak ez az egyik szívügye. Az alapítvány tudományos tanácskozást rendezett Lillafüreden, Hévízkutatás és -hasznosítás Magyarországon, különös tekintettel Miskolc környékére címmel.
Akkor lejjebb van
A tudományos emlékülés lett volna az alkalom arra, hogy felavassák Pávai Vajna Ferenc emlékhelyét, ám ez még várat magára. A konferencia viszont méltó emléket állít(ott) a kiváló geológusnak, aki 81 évvel ezelőtt hévizet keresett Lillafüreden, ám a kutatást leállították, mert 734 méterig nem talált meleg vizet. (Először 800 méter mélyre „tette” a melegvíz rétegét Pávai Vajna, utóbb 1300-ra.)
Nemcsak F. Tóth Géza gondolja, hogy folytatni kellene a fúrást. Szerinte 130-140 milliót kellene fordítani a célra, és ha beigazolódik, amit Pávai Vajna mondott, az egészen különleges helyzetbe hozná az amúgy is csodás Lillát. (Pávai Vajna Ferencnek köszönhetjük a tapolcai barlangfürdőt, a hajdúszoboszlói, debreceni, szegedi, szolnoki hévizeket – többek között. Ahol érdemesnek találta fúrni, ott volt is melegvíz.)
"Hulladékhő", mindenütt
A konferencia meghívott előadói között van dr. Lénárt László, a Miskolci Egyetem adjunktusa, aki kérdésünkre, hogy Miskolcnak milyenek az esélyei a hőforrások melegvizének hasznosítására, elmondta: igen jók az esélyek, a lehetőségek. Az egyik a direkt módon történő hasznosítás: az egy-kétezer méter mélyről felhozott forró víz, gőz hőjével geotermikus erőművet fűtünk. (Nem közvetlenül a víz fűt, az átadja a hőt egy megfelelő közegnek.) A geotermikus erőmű ideális helye dr. Lénárt László jelenlegi ismeretei szerint Miskolc keleti-délkeleti részén lenne, a Bükktől távolabb.
A másik kínálat az, amit dr. Lénárt László „hulladékhőnek” nevez. A Szent György forrás vize 22 fokos, a diósgyőri Tavi forrásé is, a tapolcaié 30 Celsius fok fölötti, az egyetemié 32-33 fokos, a selyemrétié 40-44 fokos. Ezekből mind-mind érdemes lenne – nem kis beruházás nyomán – „elvenni” a fölös meleget. Hogy ne a Hejőbe, ne a Szinvába folyjék a melegvíz, hanem a hőcserélőkbe. Ez persze nem új „találmány”. Lénárt László hangsúlyozta: nem ő az első, aki fantáziát lát benne.
