Szűcs Erika válaszolt

( A kérdéseket változtatás nélkül tettük közzé, csak a levélíró beleegyezésével tüntetve fel a kérdező személyét.) Az itt megnem válaszolt - személyes - kérdésket egyénenként válaszoljuk meg, itt csupán a közérdekűeket tesszük közzé.

Szűcs Erika: Ezekben az ügyekben csak a szakszervezetekre tudnak támaszkodni, kormányzat beavatkozás legfeljebb a beruházási támogatások megítélésénél lehetséges. Ez utóbbi támogatni fogom.

Először is gratulálok a kinevezéséhez, erőt kitartást kívánok a munkájához.

Bölcsőde vezető vagyok, már öt éve és ami engem és szerintem a kollégáimait is érdekelne az a következő kérdések lennének:

- Biztosan értesült róla a bölcsődék kihasználtsága nagyon magas.Nagyon kevés pályázatot írnak ki bölcsődére, kisebb pályázatok megjelenései is jók lennének, ahol eszközök beszerzésére, fejlesztő játékokra pályázhatnánk.

- A bölcsődei normatíva emeléséről van e szó?

- Az után pótlásról eset-e már szó? A gondozőnői pálya el van "öregedve". Fiataloknak nem vonzó a pálya szerintem jobb helyzetben lennék a főiskola beindításával, a munkánk is becsültebbé válna, hiszen most sok szülő "leértékel" bennünket és dajkának szólítanak, holott sokkal többről van szó a mi szakmánkban, ami hivatás. Gyerekek szakszerű gondozása és nevelése. Mikor indul be a főiskolai képzés?

Előre is köszönöm a válaszait.

Maradok tisztelettel: Kecsediné Molnár Anikó

                               Hajdúhadházi Székhelyű Mikrotérségű

                               Intézményfentartó Társulás

                               Mikrotérségi Bölcsőde vezetője

Szűcs Erika: A gyermekek elhelyezésének a lehetőségeit - fiatalabb életkorban -jelentősen bővíteni kívánjuk. Ez jelenti a bölcsödei férőhelyek jelentős bővítését, azon kívül olyan intézményi típus jogszabályi bevezetését, ahol 2 éves kortól tudják majd fogadni a gyermeket, nem bölcsödei, hanem inkább óvodai körülmények között. Illetve szeretném megvizsgálni, hogy miért csak 80 családi napközis családi napközi működik az országban, miközben a költségvetés normatív támogatást ad az ilyen működtetéshez. Normatíva emelésről van szó, és természetesen igaza van abban, hogy a gondozónővér utánpótlást is meg kell vizsgálni.

Különböző felhívásokra való hivatkozással javaslatot szeretnék tenni a munkanélküliek foglalkoztatásával kapcsolatosan, ami körzetünkben és országosan is nagy gondot jelent.

Javaslom a szlovák módszer bevezetését, hogy a munkanélküli segélyért havi 40 órát kelljen dolgozni.

Ugyanakkor javaslom továbbá, hogy ez ne csak közmunka formájában jelenjen meg, hanem a Polgármesteri Hivatalokon keresztül, lehetőség legyen a körzetben lévő vállalkozásoknak is igény szerint biztosítani a munkanélkülieket.

Lehetőség volna arra, hogy a parlagfű, szeméthulladék és egyéb más – az ország képét jó irányba formáló – tevékenységek megoldódnának.

Javaslom azt is, hogy a foglalkoztatott munkanélküliek után a társadalombiztosítási összeget a foglalkoztatók megfizessék – ami ennyi munkanélküli esetén országosan borzasztó nagy összeget jelentene, a vállalkozások év végén nyereség ágon több adót fizetnének ennek fejébe.

Még egy megoldás, hogy a megyék gazdasági vezetőit össze kellene hívni egy fórumra, ahol meg kell kérni őket, hogy mondják el a munkanélküliek foglalkoztatásával kapcsolatos véleményüket; ezzel elősegítenénk a kormányprogram végrehajtását.

Szeretném megjegyezni, hogy egyidejűleg jelentkezik a munkaerő felesleg és a hiány; viszont azt is tudomásul kell venni, ha keményebb módszereket nem alkalmazunk az emberek maguktól nem fognak dolgozni.

Csak a polgármesteri hivataloknál közmunkán alkalmazott munkanélküliek, ha nem szervezetten és nem felügyelettel dolgoznak, a munkájuk értéke 20%.

Végezetül gratulálok a kinevezéséhez és munkájához sok sikert kívánok.

Mikóháza, 2008. május 22.

Tisztelettel: Frankó Mihály

Szűcs Erika: Köszönöm a javaslatot, hasonlóképpen gondolkodunk, bár azt nem garantálom, hogy a megoldás technikája pontosan ugyanaz lesz, mint amit Ön javasolt. Minden jót, sok sikert!

Tisztelt Erika!

Kérdésem az árvasági ellátással kapcsolatos:

Miért van az, hogy valaki akkora összegű árvaellátást kapjon, hogy az ne ösztönözze a munkába állásra?

Ismerősöm idén ballag szakmunkásképző intézetből 9 évi általános iskolai ( 1 év késés, 1 év bukás), valamint 5 év szakmunkásképző tanulmány után. Ősztől egy másik iskolában folytatja nappali tagozaton, ahol újabb 3-4 éven keresztül tanul majd az érettségiért. Tisztában vagyok vele, tudom, hogy a törvény szerint 25 éves koráig megilleti, de esze ágában sincs elmenni dolgozni, mikor annyi árvaellátást (70e. Ft + emelt csp.) kap, mint más háromműszakban munkabért. Gyakorlatilag csak azért â01Etanulâ01D, hogy kapja az árvaellátást, és nem fordítva.  Felnőtt ember, tetővel a feje fölött, szakmával a kezében, akkor miért kell az államnak még 3-4 éven keresztül eltartania?

Ha tényleg annyi ambíciója van a továbbtanulásra, miért nem tudja azt munka mellett megtenni, ahogy sokan, â01Enem árvákâ01D tesszük, tettük? Miért nem vizsgálják az ellátás megigénylésekor az egyéb körülményeket is, mint például ki tartja el, milyen körülmények közt él, kivel él egy háztartásban stb. különösen, ha már felnőtt korú az illető.  Ismerősömet pl. a barátja szülei tartják el, az árvaellátás â01Ecsakâ01D zsebpénz számára, amit fodrászra, manikűrösre, havi tízezrekért csodaszerekre, szórakozásra költ. Valóban ezt akarja finanszírozni az állam?

Kevesen tartunk el sok embert, mindig ezt halljuk. Akkor miért nem a munkapiacra lépést motiváljuk?  Nem  magával az ellátással van a bajom, hanem annak  mértékével.
Kérdésem tehát a következő: miért kell eltartani azt, akinek van egy szakmája és tudna dolgozni? 

Üdvözlettel és várom mielőbbi válaszát:
Egy gyesen lévő, kétdiplomás anyuka

Szűcs Erika: Én az árvaellátást nem kötném össze soha a munkába állással. Az elvesztett édesapa, vagy édesanya részbeni kárpótlása, amit sokkal több pénzzel sem lehetne soha elérni.

Az alábbi kérdésekkel fordulok Önhöz:
- 2008 -ban nyugdíjbamenők miért csak a minimálbérért dolgozhatnak tovább - javasolnánk ennek módosítását,
- illetve, miért a nettó keresetükkel számolják a nyugdíjukat a 2008 - ban nyugdíjbamenőknek?.
Köszönettel: Bíró S. ( Hajdúböszörményből ) 

Szűcs Erika: Ez a szabály csak a nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba vonulókra vonatkozik. Korábban sem a teljes fizetés volt a nyugdíjszámítás alapja, de a járulékokat nem vonták, csak az adókat. Most a brutto bért csökkentik a befizetett járulékkal, adóval egyaránt viszont hosszabb időszakot és azon belül a nyugdíjt megelőző közvetlen 3 évet is az infláció mértékével a nyugdíjba vonulás évének szintjére hozzák, ezzel együtt is az így megszerzett nyugdíjak összegge a régi számítási módhoz képest 7-8 százalékkal kevesebb, de a korábban megállapítot nyugdíjakhoz képest nem kevesebb. Ez az intézkedés egyrészt a nyugdíjalap egyensúlyát másrészt a korábbi és későbbi, mai nyugdíjak közötti különbségek mérséklését szolgálja.

Először is gratulálok a kinevezéséhez és jó erőt egészséget  a munkájához.

Kérdésem: a napokban hallottam, hogy közmunkához akarják kötni a szociális segélyt. Tudomásom szerint ez már 2007 januártól így kell(-ene), hogy legyen. Öt párti konszenzussal fogadta el a parlament. Csupán be kell(-ene) tartatni.

Köszönöm a válaszát!
Szabó László
Miskolc

Szűcs Erika: 2007. januárjától un. együttműködési kötelezettség van előírva az RSZS-nek, de ennek tartalma nincs rendesen kifejtve és az ellenőrzés sem elég gyakori. A továbblépés részben ennek a korrigálását jelenti, részben pedig kötelező közmunka felajánlást, illetve annak kötelező elfogadását. Ebben az évben reményeink szerint ezt megtudjuk oldani.

Mint  Miskolc volt alpolgármestere tisztában van a miskolc Király utca problémájának fogalmával. Most, hogy Szociális miniszter lett várható-e ezen környék valamilyen mértékű változtatása? 8 éve élek a Király utcai garzonházban. Sajnos nap mint nap szembesülök a szegénység, az alkoholizmus által kiváltott nemtörődöm viselkedéssel. Mivel a 80 %-a a lakóknak munkanélküli, alkoholista és tudja, hogy nem a sajátja a lakás, így nem törődik a környezetével. Csakhogy vannak itt olyan nyugdíjasok, akik az életüket ledolgozták, magukra maradtak, a nagy lakásukat kicsi garconra cserélték, hogy öregségüket nyugalomban tölthessék. Élnek itt fiatalok, akik az életkezdéshez csak ezt a megoldást találták. Mégis a tisztességes embereknek lehajtott fejjel, szégyenkezve kell kimondania, hogy a király utcán lakik. 

Várható-e, hogy ezek a lakások megvásárolhatók lesznek és ezáltal kicserélődhetnének a lakók? Ha nem vásárolható meg, várható-e változás? Vagy továbbra is a belváros szégyenfoltja marad?

Köszönettel:

Margó

Szűcs Erika: Köszönöm a javaslatot!

Gratulálok és sok sikert kívánok miniszteri kinevezésedhez.

A 2008. május 21-i küldöttközgyűlés javaslatára teszem fel az alábbi kérdéseket:
1. Többször említésre került az utóbbi időben a szlovák foglalkoztatási példa, melynek lényege, hogy munkához, tanuláshoz kell kötni a segélyeket.  A szlovákok összekapcsolták a foglalkoztatást a mezei lopással, az erdők letarolásával, illetve annak megszüntetésével is, például az erdő közelébe sem mehetnek a romák. Van-e ehhez hasonló elképzelés Magyarországon?
2. A szakmai képzések nem az életnek szólnak. A jól képzett szakemberek viszont tömegével hagyják el az országot, veszélyeztetve a gazdaság, egészségügy fejlesztését, holott a képzésük jelentős pénzébe kerül az adófizetőknek. Az itt-tartásukat véleményem szerint jól szervezett ösztöndíj-rendszer kiépítésével lehetne megoldani. Erre kellene forrásokat biztosítani. Van-e ilyen vagy hasonló elképzelés?
3. A roma kisebbség nemcsak a munka világában, de a tanulásban sem aktivizálja magát. A roma fiatalok számára a régi, elhagyatott kaszárnyákból kollégiumot kellene kialakítani - talán erre EU-s pénzeket is lehetne szerezni.

Ha ebben nem történik kardinális változás, nagyon mélypontra fog süllyedni országunk. Van-e ilyen és hasonló elképzelés?
4. A szociális lakásépítés támogatása csak az építési vállalkozóknak jó; tapasztaljuk, hogy alapozás nélkül, homokba falazva, gyenge minőségű anyagokból épülnek a házak, ez nem oldja meg a lakásproblémát. Kívánnak-e ezen változtatni, illetve milyen megoldással lehet az építési vállalkozókkal betartatni, hogy minőségi munkát végezzenek.

Köszönöm megtisztelő figyelmed és válaszaid.

Üdvözlettel:
Dr. Turnyánszki János
Ügyvezető elnök
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei
Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség

Szűcs Erika: Megismétlem véleményemet: a különböző állami támogatásokat célszerű lenne kettéválasztani. Biztosítani egy alkotmányos kötelezettség érvénenyesülését az ún. létezéshez való jogot (ez a kisebb részt), az efölötti részt pedig az adott élethelyzetben elvárható magatartáshoz és teljesítményhez kötni (iskolába járás, szülői kötelezettség teljesítése, közmunkára rendelkezésre állás).

A szakmai képzés tekintetében megkezdték működésüket a regionális képzési és fejlesztési biztoságok, amelyeknek tagjai a vállalkozási képvsieletek. Ezek a testületek határozzák meg ez év szeptemberétől, hogy melyik szakmákban hány fő képzését indíthatják a szakképző iskolák.
Az ösztöndíjrendszer megvalósítását tervezzük mindenekelőtt a hiányszakmákban, illetve a felsőfokú végzettségű fiatalok számára az első munkahelyen végzendő, un. munkatapasztalat megszerzésének támogatása.

1.Évek óta kísérletezünk távmunka végzésének lehetőségével, mivel képzett, fogyatékos lányom csak ilyen munkát tudna vállalni. Az esetleges, nagyon ritka pályázatokra még csak választ sem kapunk az ilyen igényt bejelentő magán cégektől, sem az állami szervektől, melyeket rendre megkeresünk. Várhatunk-e pozitív változásokat, konkrét munkalehetőséget?
2. A fogyatékosok közlekedési támogatását nem tudom igénybe venni, mert ha nélküle (az ápolt) utazom, már teljes áru jegyet, bérletet kell vásárolni. Például ha képzésre viszem, akkor hazafelé egyedül jövök, megyek érte egyedül, ezekre az utakra nem használhatom a kedvezményt. Elég felemás, átgondolatlan rendelkezés. Nem lehetne az arra rászoruló fogyatékos egy meghatározott kísérőjének igazolást adni, mellyel egyedül is vissza utazhatna?
3. A nyugdíj minimumot miért csak évente egyszer emelik az inflációval? Így az ehhez kötött szociális ellátások (ápolási díj) értéküket évek óta vesztik, ebben az évben kétszer is?
4. Az ápolási díjhoz kapcsolódó kedvezményt (telefondíj támogatás 1.000 Ft/hó) visszakapjuk-e?
5. A nyugdíjjárulék emelése is csökkentette az ápolási díjat. Így 2008-ban 33271 Ft-ról (kedvezménnyel) 33530 Ft-ra, 259 Ft-tal emelkedett. Várható-e kedvező változás is?
6.Rendszeres ígéretek hangzottak el a kormány részéről (Dr Lampert Mónika), hogy az ápolási díjat a minimálbér szintjére emelik, várható-e konkrét intézkedés, jogszabály ez ügyben, vagy továbbra is ígéret marad?

Tisztelettel várom válaszát:
Zavarkó Istvánné
3525 Miskolc, Tizeshonvéd út 6. IV/1.

Szűcs Erika: A fogyatékossággal élők foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése úgy tűnik összhangban van egy adott társadalom jólétével. Magyarországon ennek a társadalmi csoportnak kb. 10 százaléka dolgozik rendszeresen, míg nyugat-európában ez az arány 30 százalék. Az elmúlt években a fogyatékossággal élők foglalkoztatás érdekében sok intézkedés történt, talán éppen ezek az intézkedések hozzák a felszínre az újabb és újabb igényeket. És jelzik: nem lehet megállni. Távmunka tekintetében, amire rákérdezett, arról szeretném tájékoztatni, hogy egy 1 milliárd forint összegű program indul, aminek eredményeként 8 ezer új távmunkahely létrejöttével számoltak a program tervezői. Szeretnénk a gazdasági szféra szereplőit rámozdítani arra, hogy belső munkaszervezésüket tekintsék át és biztosítsanak lehetőséget ezen modern foglalkoztatásokra is. A közlekedési támogatás ügye a parlamentben interpelláció formájában már az elmúlt ülésszakon is szóba került, és akkor az egészségügy oldaláról biztosított közlekedési támogatás korrekcióját a tárca megígérte.

Nyugdíjminimum: ha a nyugdjíminimumot évente egyszer az inflációval azonos mértékben elemlik, akkor a nyugdíj nem veszít az értékéből. Az igaz viszont, hogy ha egy évben kéttszer történik korrekció, akkor egy fél évig, fél-egy százalékos értékvesztést elszenved, de ez csak átmeneti. Az ápolási kedvezményhez tartozó telefondíjtámogatás megvan, nem veszett el.
Az ápolási díj esetében kísérleti programot indítunk el, ugyanis gyakorlati tapasztalatok nélkül az ápolási díjat a miniálbér szintjére emelni kockázatos. Először is ha munkaviszonynak tekintjük, az első jogos kérdés az: legyen szabadság, vagy pénzbeni megváltása, táppénz, és minden egyéb, miközben nem minden családban tőlt az ápolási díjat kapó családtag 8 egész órát az ápolttal, hanem valószinüleg a családja többi tagja számára is hasznos tevékenységet végez ezen idő alatt. Magam is 10 évig ápoltam súlyos beteg édesanyámat és tudom, hogy nem 8 óra készenlétet, hanem 24 órás állandó készenlétet igényel, amibe az ápoló is belerokkanhat. Ezért a program arra vesz irányt, hogy ebben résztvevők a saját egyéni életüket is élhessék. Kapcsolódnának a házigondozás szervezetéhez, saját kötelezettség esetére kapnának segítséget családtagjuk ellátására. Cserébe vállalnia kellene, hogy legalább még egy személy esetében vállal gondozási munkát. Cserébe a díjazás a nettó minimálbérre emelkedne. Ez kísérlet, kiértékeljük majd a program eredményeit.

Mi a véleménye a 2008. januártól érvénybe lépett új szociális törvényben szereplő  idősotthoni elhelyezés eddigi megvalósulásáról?
Pl.:
-a szakértői bizottságok csak márciustól működnek
-hónapokat kell várni a szakértői véleményre
-vélemény nélkül az idősotthon nem fogadja a krízishelyzetben lévő időseket
-hónapokat várakozik az idősotthoni elhelyezésre, a kórházban szociális indokkal fekvő beteg, sokszor feladva az életért való küzdelmet és elhalálozik nem beszélve arról, hogy ez kórház számára is költséges.
Talán érdemes lenne ezt a "híres" szociális törvényt újra gondolni, megkérdezve az ebben igencsak éríntetteket!
Tisztelettel: egy éríntett

Szűcs Erika: A véleményem az, hogy a bentlakásos idősotthoni elhelyezés korábbi feltételrendszerének megváltoztatása indokolt és időszerű volt, de a bevezetését nem gondolták rendesen végig, és ezért valóban komoly zökkenőket okoz a korábban olajozottan működő rendszerhez képest. A szakértői bizottságok február 1-től működnek, 60 főállástú tisztségviselővel és több mint 100 szociáis szakértővel. 2008. május 15-ig a nyílvántartásba vett várakozók 43 százalékának anyaga került át az ORSZI-hoz kétharmaduk vizsgálata megtörtént, és a megvizsgáltak fele elhelyezésre került. Ez a három szám igazolja az Ön felvetésének jogosságát. Az a szándékom, hogy szeptemberre biztosítsam azokat a feltételeket, amelyekkel a korábbi ügymenet komfortossága elérhető. A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy az úgynevezett "egyéb körülmények" fennállása esetén az élethelyezetet igazoló dokumentumok alapján 15 napon belüli eljárás keretében kerüljön sor a szakvélemény elkészítésére. Az intézmények vezetőinek ajánlani fogom, hogy ezt a lehetőséget használják ki és a valóban sürgős esetek elintézését így gyorsítsák fel.

Tisztelt  Miniszterasszony.

Hogyan akarja munkára fogni a nem dolgozó, de segélyekből és egyéb állami  pénzekből jól megélő , de adót  fizetésre  nem kötelezhető állampolgarókat.

Szűcs Erika: Többek kérdését fogalmazta meg velősen. Ma már egyértelmű, hogy segélyeket és közpénzből nyújtott támogatásokat nem csak arra való tekintettel kell nyújtani, hogy valaki az élethelyzete (például: munkanélküliség, sok gyerek) miatt ezt igényli, hanem a lehetőségeihez képest ebben a helyzetben is teljesíteni kell társadalmi elvárásokat. Az a szándékom, hogy a jövőben a szociális támogatásokat két részre osszuk. Az egyik része egy alkotmányos jog, az úgynevezett létezéshez való jog érvényesülését szolgálná, ez egy garantált, de a mainál kisebb összeg volna, az e fölötti részt pedig feltételekhez kötnénk. Az úgynevezett jövedelmet pótló támogatások, például szociális segély esetében, munkavégzéshez, a családtámogatások esetében pedig a gyermek nevelésének a minőségéhez (iskolábajárás, eü-ellátás, étkeztetés, a tanulás otthoni segítése, stb) lenne kötve.

Miért nem lehet a pedagógusoknak is korkedvezményt adni, hogy legalább a régi (55 éves) korban elmehessenek nyugdíjba,hiszen mi is belefáradunk az idegölő munkába, mint a katonák vagy a rendőrök?? S annyi fiatal pedagógus van munka nélkül ! Nem beszélve a legfontosabbról, a gyerekekről, akiknek egy friss, fitt fiatal emberre van szüksége, hogy korának megfelelően tudjon játszani, mókázni velük.Én alsós pedagógus vagyok, s magamon érzem, hogy nem bírok úgy megfelelni a gyerekek fizikai elvárásainak, ahogy régebben tettem!Tornáztam, játszottam,labdáztam velük, most meg nem bírok már, s nem olyan jó ez a gyerekeknek! Régi tanítványaim emlékeznek, hogy milyen jókat kirándultunk, játszottunk - most nem bírok,pedig nincs olyan nagy betegségem! S milyen betüket fog írni egy 60-62 éves pedagógus az első osztályban???? Miért kell odáig juttatni egy tiszteletet érdemlő pedagógust, hogy kinevessék a gyerekek azért, mert már idősebb és nem képes úgy teljesíteni, mint a fiatal???? - Véleményem szerint megérdemelnénk mi is a korkedvezményt! Aki a mai nyugtalan gyerekekkel 55 éves korig kibírja, s nem vált pályát, az megérdemli,hogy nyugdíjba mehessen hamarabb!

Tisztelettel: egy alsós, 56 éves pedagógus

Szűcs Erika: A nyugdíjakkal kapcsolatban azt kell mindenkinek látni, hogy a nyugdíjasok nyugdíját a ma dolgozók finanszírozzák a befizetésekből (ahogyan ezt a mai nyugdíjasok is tették az előttük járókkal). A várható életkor növekedése és a születésszám csökkenése miatt egyre kevesebb dolgozónak kell előteremteni egyre több nyugdíjas nyugdíját. A nyugdíjkorhatár csökkentése vagy a nyugdj összegének jelentős csökkenésével járna együtt vagy azzal, hogy még többet kérnénk nyugdíjjárulék címén a ma munkában állóktól. Magyarán: a nyugdíjkorhatár csökkentésével azt kérnénk a gyerekeinktől és unokáinktól, hogy a mainál hosszabb ideig tartsanak el bennünket és vállalják ennek többletfizetési terheit. Ha ebben a megvilágításban is fenntartja kérdését, várom visszajelzését.