Extra súlyos kihívás - 300 kilós asszony a miskolci kóházban

Legutóbb a Semmelweis kórházba szállítottak be egy környező vidéki településről egy csaknem 300 kilós asszonyt. Az eset hallatán azonnal felidéződik egy pár évvel ezelőtti miskolci beteg esete: jóllehet a háziorvos már tehetetlen volt, nem kért konzíliumot, nem jelentette az esetet senkinek. Mondván: a többmázsás fiatalember nem fér ki az ajtón (az ablakon pláne), az édesanyja pedig nem engedte megbontani a házat. Ő végül otthonában hunyt el. Akkor dr. Koleszár Lajos, a Semmelweis Kórház igazgatója azt mondta: bár nem tudja, pontosan, miként, mindenesetre biztosan megoldották volna valahogy a túlsúlyos beteg ellátását. Nos, most az élet úgy hozta, hogy be is kellett váltania szavát.

Egyedül a régi tömb

– Ügyeleti időben, éjjel 11 tájban értesítettek, hogy a tűzoltókkal kiegészített mentőegység útban van a sürgősségi osztályunkra. Én is odasiettem, s a kollégáimmal konzultálva arra jutottunk, hogy az egyszerűség kedvéért azonnal végleges helyet keresünk a számára. Az elhelyezésre egyetlen osztály kínálkozott alkalmasnak, a kórház annak idején elsőként épült tömbjének földszintje. Most tüdőgyógyászat, korábban a belgyógyászat intenzív részlege volt: dupla csapóajtókkal. A jelenlegi előírások szerinti 90 centi széles ajtótokon át nem tudtuk volna bevinni – meséli dr. Koleszár Lajos orvosigazgató. Külön kórteremben A beteg számára kiürítettek egy teljes, szintén duplaajtós kórtermet. Két keményebb, nagyteherbírású gurulós ágyat összetolva, azon keresztben helyezték el. A mozgatásához, mosdatásához 5 ápolóra volt szükség. Sajnos nem sokáig: a beteg szíve nem volt képes megbirkózni a hatalmas túlsúllyal. A holttest elhelyezése sem volt egyszerű: a hűtőkamra tepsijébe nem fért be. Másnap a Szentpéteri kapui temető teremhűtőjébe szállították át, ott várakozott a temetésre. A hozzátartozók kérték, hogy tekintsen el a kórház vezetése a boncolástól. Ez esetben egyébként is ez volt a könnyebb megoldás.

Kérdések a levegőben

– Engem ebben a szomorúan végződött esetben leginkább az foglalkoztat: mennyire van felkészülve az egészségügy az ilyen ritka, de mégis előforduló esetekre – mondja a kórházigazgató. – Talán a mentők budapesti egysége, amely most is segített, igen. De mi van, ha minden kórházajtó már az új előírás szerinti? Hozzájut-e ugyanahhoz az egészségügyi ellátáshoz az, aki méreteinél fogva nem mozgatható? Van mobil röntgen, ultrahang, használható az ÉKG. De például egy CT vagy MRI berendezésbe nem fér el. S ha meghal, például hogyan hamvasztható el?

A kezdet és a vég

A beteg háziorvosa elmondta: ő három éve került a körzetbe, akkor már extrém túlsúlya volt a betegnek, akit ő rendszeresen látogatott, de mozogni soha sem látott. Úgy tudja, már 7 éve nem hagyta el a házat.
– Attól, hogy kórházba menjen, a beteg mereven elzárkózott, akarata ellenére pedig nem sokat tehettem. Diétás tanácsokkal ugyan elláttam, s gyógyszerekkel, de egy ponton túl az evés olyan függőség, mint például a dohányzás. Aki ragaszkodik hozzá, hiába tudja, hogy az életébe kerülhet. Szóba jöhetett volna még éhségcsökkentő, illetve zsír- és tápanyag-felszívódást gátló gyógyszer, de ezek egyikét sem támogatja az OEP, s havi költségük 8-12 ezer forint, amit nem tud felvállalni egy szerény anyagi körülmények között élő család – fűzte hozzá az orvos. Felhívtunk egy temetkezési vállalkozót, aki elmondta: évekkel ezelőtt temettek egy több mázsás halottat. Minthogy a koporsóhoz több anyag kellett, ennek megfelelően többe is került. Náluk a hamvasztás szóba se jöhetne, mert annak adottak a méretei, de nem kívánta azokat ismertetni.

Bérelt ágyon

A B.-A.-Z. Megyei Kórházban néhány évvel ezelőtt szintén előfordult egy extra súlyos beteg. Az intézmény akkor egy speciális ágy bérelésével oldotta meg az elhelyezését.