2008.11.13. 16:09
Ha leválna Miskolctapolca...
<p>Miskolc - Miskolctapolca december 7.-én szavaz arról, hogy leváljon Miskolcról, vagy sem. Hogy történik a leválás, hány szavazópolgár él Miskolctapolcán? - erről gyűjtöttünk össze adatokat.</p>
Miskolctapolcán 2430 szavazópolgár él.
A lakosság száma: 2937.
A népszavazás akkor lesz érvényes, ha a választópolgárok 50 százaléka, plusz egy ember megjelenik a népszavazáson. Akkor lesz eredményes, ha a megjelentek 25 százaléka, plusz 1 ember a leválásra szavaz.
Amennyiben a véleménynyilvánító népszavazás eredményes lesz, akkor Káli Sándor polgármesternek és a testületnek 30 napon belül határozatba kell foglalnia az eredményt. Majd ezt 15 napon belül fel kell terjeszteni (számításokkal, megjegyzésekkel együtt) az Önkormányzati és Településfejlesztési Minisztériumba. A miniszternek minden év április 30-ig van mérlegelési ideje, akkor kell döntenie, és továbbítani, községé válás címen a határozatot a köztársasági elnökhöz. Az elnöknek 2009 legvégéig kellene döntenie, de az önkormányzati törvény alapján mondhat nemet is. Amennyiben engedélyt ad a községé válásra, akkor leghamarabb 2010-ben, az önkormányzati választások idején választhat önálló testületet Tapolcafürdő.
A köztársasági elnöki hivatalban a következő információkat adták lapunknak: Sólyom László köztársasági elnök hivatalba lépése óta (2005. augusztusától) két ilyen felterjesztés érkezett hozzájuk. Az egyik Magdolnavölgy, a másik Tekenye önállósulása volt. Míg az előbbit elutasította az elnök, az utóbbit támogatta. Az elutasítást így indokolta az elnöki közlemény: „a helyi önkormányzatokról szóló törvény értelmében a község alakításának feltétele, hogy az új község képes legyen teljesíteni a helyi önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladatokat. Az előterjesztésben foglalt dokumentumok alapján nem biztosított, hogy Magdolnavölgy községgé nyilvánítása esetén képes lenne ezeket a feladatokat ellátni.”
Bőcs hasonló lélekszámú község, mint Tapolcafürdő lenne. A település 1,5 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodik évente – tudtuk meg dr. Ispán Csilla jegyzőtől. A bevételük közel 700 millió, ennek mintegy 70 százaléka adókból – mint például iparűzési-, építmény- és telekadó – származik. A legnagyobb iparűzési adót a a sörgyár fizeti, ennek összege azonban adótitok – mondta a jegyző.
A kiadásokról megtudtuk: a legtöbb személyi kiadásokra, segélyekre, felújításokra megy el.
A közel 1,5 milliárdból megfelelően tudnak gazdálkodni – mondta a jegyző –, persze kellenek megszorítások, de nem olyan mértékűek, mint más településeken.