2009.01.07. 10:39
Nézőpont: Erőfölény
<p>Alig ocsúdtunk fel az évvégi – korántsem felhőtlen – kábulatból, már háborúval, energiaválsággal köszöntött be az új esztendő. <STRONG>Pap Gyula jegyzete.</STRONG></p>
A válságjóslás intelmei beárnyékolták már a karácsonyi hangulatot is, de kevésbé volt kiszámítható, hogy ilyen hamar, szó szerint a saját (liba)bőrünkön érezhetjük majd a fájdalmas hatásokat. A gazdasági nehézségek következtében kitörnek az indulatok, várhatóan a gazdasági, természet-földrajzi erőfölényben lévő nációk még aggresszívabbakká válnak. Hiszen, ez esetben se legyen kétségünk: a régi-új világhatalom saját drasztikus válság kezelésének következményeit érzi rövidesen fél Európa. Kevéssé értékelhető kommunikációs stratégiával próbálják elterelni a figyelmet a valós indokokról és az önálló úttal próbálkozó szomszéd nyakába varrni a balhét. Ám egyértelmű, az energiafüggőséget kihasználva addig sajtolják az árprést míg vissza nem jön legalább a pénzügyi válság veszteségének egy része, nem beszélve a remélt politikai hozamról.
Nincs értelme ebben a helyzetben itthon sem az „előre megmondtuk” érvelésnek, egy Barátság szintű olajvezeték építése hatalmas, nemzetközi tőke- és szándékkoncentrációt igényel. Az, hogy elkerülhetetlen, talán most bizonyosodott be végérvényesen.
A lakossági ellátás a végén szerepel a korlátozási szintnek, de – ne legyen illúziónk – már az első fokozattól érezhető lesz a hatás. Az ipari termelés szünetelésével mélyül a válság, a jelentős termelés kiesés újabb munkahelyek megszűnéséhez vezethet.
- Pap Gyula -
