Társasházi közgyűlések: középpontban a pénz

A MIK Zrt. Társasházkezelősége vállalkozási alapon 298 társasházban lát el közös képviseletet, mely több mint 12.000 albetétet kezelését jelenti (lakások garázsok egyéb helyiségek). A Társasházi törvény szerint a közös képviselőknek május végéig össze kell hívni a társasházi közgyűléseket és ezeken számot kell adniuk a társasházak elmúlt évi gazdálkodásáról a társasházi tulajdonosok korábbi döntéseinek végrehajtásáról, s javaslatot kell tenni a 2010. év teendőire, azok költségeire, a költségek biztosításáról a tulajdonosoknak dönteniük kell. A közgyűlések sorozata május végén zárult le.

Amiről döntenek

Sok esetben gondot jelent a társasházközösségeknek a közgyűlések megfelelő helyen és körülmények között történő megtartása. A MIK Zrt. az általa kezelt társasházak esetében lehetőséget biztosít a Győri kapui, a Szilvás úti valamint a Széchenyi u. 60 szám alatti épületei tárgyalójában, illetve az ügyfélfogadó helyiségeiben a közgyűlések kulturált körülmények közötti megtartására, így nem kell alagsori lépcsőfordulókban közgyűléseken részt venni, vagy más helyen termet bérelni, ami költséget jelent a társasházaknak. Természetesen a közös képviselők jó kapcsolatot ápolnak a lakótelepeken lévő iskolákkal, egyéb intézményekkel, így ezen helyeken is kulturált körülmények között tarthatók meg közgyűlések.
Ez azért is fontos, mert ezek a közgyűlések sok esetben több órát is igényelnek és általában csak a késő délutáni vagy esti órákban van lehetőség a közgyűlések megtartására a tulajdonosok nappali elfoglaltsága miatt, melyhez a közös képviselőknek maximálisan alkalmazkodniuk kell. A Közgyűléseken komoly döntések születnek pályázatokról (panelprogram, egyéb épület felújítás stb.), karbantartási, üzemeltetési, hátralékkezelési és egyéb feladatokról. A tulajdonosokat minden lényeges dologról tájékoztatni kell, s lehetőséget kell biztosítani arra, hogy elmondják véleményüket, illetve a társasház ügyében szavazással döntést hozhassanak. A MIK Zrt. közös képviselői írásban és szóban is maximálisan tájékoztatja a tulajdonosokat a társasház ügyeiről, az elkövetkező időszak szükséges feladatairól.

A tapasztalatok szerint a közgyűléseken sajnos nagyon kevesen jelennek meg, átlagosan a lakók mintegy 30 százaléka. Ez a „közömbösség”„ a lakóközösségeknek sem jó, hiszen az előzőek szerint is sok esetben előfordul, hogy jelentős pénzügyi vonzattal járó ügyekben kell a közösségeknek határozniuk. A legtöbb vita természetesen a pénz körül forog: mire mennyit költenek, miért annyit, miért nem kevesebbet. Általában a karbantartási költségeket sokallják a lakók, pedig ezek nélkül nem járna a lift, nem égne a villany a lépcsőházban, vagy éppen beázna a tető.

Mit tehet a közös képviselő?

A közös képviselők tapasztalatai szerint az emberek egyáltalán nem megértők, ha arról van szó, hogy többet kellene költeni a társasházra, ám ha bármilyen probléma adódik, azok megoldását azonnal elvárják. A MIK Zrt. munkatársai minden esetben felhívják a tulajdonosok figyelmét az ebből adódó veszélyekre és később jelentkező hátrányokra, azonban a döntés minden esetben a társasház tulajdonosait illeti meg.
Gyakran felmerülő probléma a lépcsőházban élő egyes lakók életstílusa. A közös képviselőkkel szemben van egyfajta tévhit, mely szerint „hatósági személynek” gondolják Őket, pedig feladatuk általánosságban az épület üzemeltetése. A közös képviselők a renitens lakókkal szemben egyet tudnak tenni: a hatóságoknál feljelentést tesznek, ám több „jogosítványuk” nincs.

A MIK Zrt. szakemberei tehát befejezték az idei közgyűlések megtartását, és mindennél többet mond, hogy a benyújtott beszámolókat mindenhol elfogadták, és csak egy helyen kérték az abban szereplő pénzügyi táblázatok bővebb kifejtését.