A megbecsülés ünnepe Kazincbarcikán

Egy esztendő híján 225 évvel ezelőtt kezdődött az iparszerű szénbányászat a borsodi szénmedencében – jelentette ki Rabi Ferenc, a Bánya- Energia és Ipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke Kazincbarcikán csütörtökön, ahol a 60. bányásznap országos központi ünnepséget tartották. A hagyomány szerint minden kerek évfordulón a bányászok és a köztársasági elnök együtt ünnepelnek, és ez a tradíció most sem szakadt meg. A 60. bányásznapi ünnepségen ugyanis részt vett Schmitt Pál köztársasági elnök. Nagy szakmai tudás halmozódott fel az évszázadok alatt, és ma már sajnos csak egyetlen mélyművelésű szénbányában érvényesülhet, Márkushegyen, amely reményeink szerint minimálisan 2014-ig működni fog – hangoztatta a BDSZ elnöke. Bíznak abban, hogy a Máza-déli szénmező gazdaságos művelésében is segítségükre lehet majd ez a szaktudás. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar bányaipar lehetősége és jövője is függ az európai és nemzeti környezeti szempontokat is figyelembe vevő nyersanyag-politikától, iparpolitikától, szabályozástól. Az elmúlt 20 év elsősorban bányabezárásokról, utolsó csille szénről, bányászkalapács lefordításáról szólt. Huszonöt éve a borsodi medencében körülbelül 24 ezren dolgoztak a bányászat különböző ágazataiban, most ezren vannak – állapította meg, hozzátéve, hogy az ipari beruházásoknak a magyar bányászatra is épülnie kell, hiszen valamennyiben megtalálhatók a hazai ásványi nyersanyagok. Épp ezért segítik azt a csaknem 700 vállalkozást, amely megélhetést ad a bányászcsaládoknak.

Igencsak megváltozott a bányászat nagyságrendje, feladata, illetve, módszere hat évtized alatt hazánkban , és bár mások a követelmények, más a cél és a technológia, a bányászat nemzetgazdasági jelentősége megmaradt – jelentette ki az államfő. Schmitt Pál köztársasági elnök köszöntőjében kifejtette: a bányászat napjainkban építési, energiaellátási feladatokat lát el, ezek pedig egy közösség életében örökre szóló feladatok. A nemzetnek szüksége van azokra, akik ellátják, biztosítják mindezt. A hazai felhasznált energia mintegy 38 százalékát Magyarországon állítják elő, és ebben a bányászatnak még mindig kimagasló szerepe van – tette hozzá. "Itt Magyarországon pontosan tudjuk, milyen nagyszerű emberek a bányászok", a 60 esztendős Magyar Bányászati Szövetségnek köszönhetően pedig évek óta ünneplik a bányászokat és ráférne a társadalom más területeire is az a fajta összefogás, összetartozás, amely a bányászokat jellemzi – mondta az államfő. Sportolói múltja kapcsán utalt arra – mint olimpikon –, hogy az értékteremtő munka mellett a bányászközösségek kultúrát, sportot teremtettek. Jó példája ennek, hogy számos jeles sportoló – például Grosics, Buzányszky, Földi Imre, Menczel Iván – bányászközösségből származik, és az ő segítségükkel válhatott eredményessé.

Mint megjegyezte, a bányászok olyan tudás birtokosai, amely egyidős az emberi civilizációval és amiért nagyon keményen meg kell küzdeni. Kitért a fenntartható fejlődésre, amely mint fogalmazott: a bányászatban a "végleges pillér" szakkifejezésnek felel meg, vagyis bár kitermelhető ásványkincs van a mélyben, mégis a föld alatt hagyják, gondolva a jövő nemzedékére. A köztársasági elnök a magyarországi bányászat számára beszédében megmaradást és változva fejlődést kívánt, amely a változatlan értékekre, a hagyományokra épít, de új személettel, fejlesztéssel. A bányászati szövetség ezen kettős célnak fontos letéteményese, hiszen szakmai érdekképviseleti munkájában a múlt értékei és a régiek tapasztalata összetalálkozik a jelen változásaival, a jövővel.

A 60. bányásznapi ünnepségen a bányászati cégek, vállalatok, szervezetek vezetői, képviselői és maguk a bányászok is részt vettek, összesen három és félszázan. Dr. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára őket köszöntő beszédében azt fejtegette, hogy a bányászat és a bányászok munkája a történelem során folyamatosan átalakul, de mindig szükség volt és szükség lesz rá. A bányászatnak nemcsak jelentős múltja van hazánkban, hanem stabil jövője is. Az ásványkincsekért kemény verseny van a világban, itt kell megállniuk a helyüket a kiváló magyar szakembereknek. Ehhez a kormány csak a megfelelő kereteket adhatja meg. Szitka Péter, Kazincbarcika polgármestere arról beszélt, hogy Észak-Borsodban az ipar története elválaszthatatlan a társadalmi és műszaki haladástól. Az itt élő bányászok mindig igazi közösséget alkottak, kézről kézre adták át a tapasztalatokat és generációkon át sikerült megőrizni ezt az értékrendet..

A bányásznap alkalmából kitüntetéseket vehettek át, összesen 57–en. A bányásztársadalom és – szervezetek nevében – köszönetük és tiszteletük jeléül – a klasszikus bányászt ábrázoló bronz szobrot adományoztak a Magyar Köztársaság elnökének, amelyet Holoda Attila, a Magyar Bányászati Szövetség elnöke, dr. Tolnay Lajos, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület elnöke és Rabi Ferenc adott át Schmitt Pálnak a 60. jubileum alkalmából.

BGy