Semmelweis Terv: Külön-külön nem menne tovább...

Kérdésünkkel a megye legnagyobb egészségügyi intézményének vezetőjéhez fordultunk. A néhány hete 4 másik intézménnyel kibővült Megyei Kórház főigazgató főorvosa, dr. Csiba Gábor elsőként azt szögezte le: „Sok hibája van, lehet a Semmelweis Tervnek, ám a legnagyobb az volna, ha semmi nem valósulna meg belőle. Az egyértelmű, hogy nem csak országosan, de megyei szinten is intézménycsökkenéssel jár a terv megvalósulása, de nem bezárások, sokkal inkább összevonások eredményeképp. Ezt finanszírozási eszközökkel is ösztökélik: ha nem is többet kap amely intézmény részt vesz benne, de nem kap kevesebbet, szemben azzal, amelyik ebben nem kíván részt venni. A terv megerősít abban: akár tetszik egyeseknek, akár nem: jó, hogy a 4 másik kórház beolvadt a megyeibe. Sőt, a többi intézményt tekintve is további együttműködésben kell gondolkodni, beleértve a miskolci, az ózdi, a sátoraljaújhelyi, de akár az egri kórházat is. Ez nem jelent feltétlen szó szerinti integrációt, de közösséget igen, gazdasági (ezen belül elsősorban a közös beszerzésekben), továbbá a humánpolitikai területen” – jelentette ki a kórházvezető.

Ha többen nem is...

A humánpolitikai előnyökről szólva elmondta: létezhetnek olyan ellátási egységek, amelyek önmagukban nem felelnek meg a minősítés feltételeinek (mondjuk elegendő szakorvos hiányában), így működési engedélyt sem kaphatnának. Viszont ha két intézmény egymás telephelyeként határozza meg egymást, akkor, noha ettől nem lesznek összességében többen, de közös szervezéssel kedvezőbb viszonyok alakulhatnak ki.

„Példaként említhetem a rehabilitációs ellátást. Az egyesülés előtti helyzet azt eredményezte, hogy a megyeiben és a másik 4 kórházban összesen 21 rehabilitációs osztály működött, amihez külön-külön sosem volt elegendő gyógytornász, fizioterepeuta, logopédus, pszichológus. Egymástól igyekeztek az intézmények elszipkázni a szakembereket. Most egy központi rehabilitációs intézet létrehozásán dolgozunk, amely jól szervezetten, közösen biztosítaná ezt a fajta ellátást” – szemléltette dr. Csiba Gábor az integratív elképzelésben rejlő előnyöket. Mint mondta, sok előny származhat a közös labor, röntgen és patológia létrehozásából is, kiaknázva az informatikában és az elektronikában rejlő lehetőségeket is. Ezek egyike, hogy nem a betegeket utaztatnák, hanem csak a leleteiket.

Miskolc az egyik

A főigazgató megemlítette: bár az ellátásszervező központokat illetően még sok a bizonytalanság (földrajzi hatáskörüket illetően is, de arra vonatkozólag is, hogy új, önálló hivatalokat kell-e létrehozni, vagy hogy az adott területen a legnagyobb szolgáltató lássa-e el a feladatot), az biztos, hogy a 4 orvosegyetemi központ mellett egy továbbinak Miskolc lesz a székhelye. „S ez mindenképpen jó a megyének” – jegyezte meg dr. Csiba Gábor, aki a Semmelweis Terv fő hiányosságának a finanszírozás feltételeit látja: „Kétséges, hogy kizárólag belső erőforrásból meg lehet valósítani a tervet: mindenképpen kell hozzá többletforrás” – jelentette ki.

Még mindig korai

A Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ (Misek Kft.) ügyvezető igazgatója, dr. Tóth László az által vezetett intézmény jövőjére vonatkozó kérdéseinkre korábban többször is kijelentette: az esetleges változtatásokkal megvárják a Semmelweis Tervet. Most ismét megkerestük, ám most is hárította a választ: jóllehet a Semmelweis Tervet elfogadta a kormány, ám amellé semmilyen konkrét végrehajtási utasítást nem kaptak, tudomása szerint az ellátásszervező központok megalakulása is csak 2012. január 1-re várható.

 ÉM-SzK