A csodatevő Istenszülő ikonjának ünnepe

Miskolc - A miskolci Szent Háromság magyar ortodox egyházközség Főpapi Szent Liturgiát tartott szombaton a Szentséges Istenszülő ikonjának ünnepe alkalmából a miskolci Szent Háromság ortodox templomban.

– A Szent Liturgiára meghívtuk Márk huszti és nagyszőlősi érseket, Feodor munkácsi és ungvári érseket, valamint Georgij nagymihályi és kassai érseket is – mondta el az esemény előtt Tarkó Mihály atya, akit arra kértünk, beszéljen a csodatevő ikonról, annak különlegességéről.

– Az Istenszülő csodatévő ikonjának másolata a miskolci Szent Háromság templom hajójának északi oldalán álló gazdag faragású proszkinetárionban kapott helyet. Az egyik oldalon látható az Istenszülő, a másikon a keresztre feszített Krisztus, szemben azon ábrázolásokkal, amelyek vagy önmagában, vagy pedig a kisded Jézussal a kezében mutatják meg. Ez azonban még nem számít különlegességnek. Tudjuk róla, hogy II. Katalin cárnő ajándékozta a Szent Naum kápolnának, templomunk jogelődjének, Bécs felé tartva. De még ez is csak különlegességnek számít.

Csodás voltára az a száz, többnyire ezüstből készült fogadalmi ajándék utal, amely körötte látható. Ezek nagyrészt testrészeket, férfi, női és csecsemő alakokat formáznak, utalva a csodálatos gyógyulásokra, a gyermekáldás kérelmének beteljesülésére - mesélte az atya. Kérdésünkre elmondta, az utolsó feljegyzés az ikon csodatevéséről az 1920-as évekből származik, amikor is egy egész család imádkozott az Istenszülő előtt, hogy az orvosok által terméketlennek nyilvánított párnak utódja szülessék. Kérésük meghallgatásra talált: az asszony egy hónapon belül áldott állapotba került.

Mihály atya szerint szó sincs arról, hogy azóta nem tett volna csodát az Istenszülő, csak éppen nem biztos, hogy mindenki a nyilvánosság elé szeretné tárni a meghallgatása történetét. Erre utal az is, hogy a csodatévő Istenszülő közbenjárásába vetett bizalom nem csak az ortodox, de a katolikus híveket is vonzotta, vonzza.

Mi azonban kíváncsiak voltunk arra, hogy maga Mihály atya kérte-e ezen ikon előtt az Istenszülő közbenjárását, s hogy ez megtörtént-e. Elmesélte: amikor két éve családjával Miskolcra helyezték, a gázszolgáltató emberei felfedezték, hogy a gázóra egyik plombáját megbabrálta valaki, s e tettel őt vádolták meg. Ő pedig részben az igaztalan rágalmazás, részeben a várható pénzbüntetés elkerülése miatt nagyon szerette volna, ha kiderül az igazság, azonban már csak a csodában bízhatott.

– Naponta kétszer is imádkoztam az Istenszülő ikonja előtt, mígnem levelet kaptam a gázművektől: elnézést kértek, amiért eljárási hibát követtek el - osztotta meg velünk élményét, hozzátéve, hogy ez azért inkább a hétköznapi csodák kategóriájába tartozik. Ennek kapcsán azonban még elmondta: az viszont kész csoda, hogy Miskolcon még mindig mintegy 100 ortodox keresztény él, s közülük 30-35-en rendszeres templomjárók is.

- ÉM-SZK -

A XVII-XVIII. században a Balkánról a Magyar Királyság területére nagyobb számban érkeztek ortodox hitű (görög, makedovlah, arnaut stb.) családok – a török birodalom alattvalói –, akik az ország jelentősebb, élénk gazdasági tevékenységet folytató városaiban telepedtek le és kezdtek új életet. Fő foglalkozásuk a kereskedelem volt.  

A miskolci görögöknek a XVII. században még nem volt templomuk, de az 1700-as évek elején, az akkori Piatz utcában (ma Széchenyi u. 12.), a Sötét Kapu mellett kápolnát rendeztek be, amelyet Szent Naumról neveztek el.

A miskolci görögök száma a XVIII. század derekán 220-230 fő lehetett. A jelenlegi templom alapjait 1785-ben rakták le, hogy 21 év múltán felépüljön a jelenlegi miskolci ortodox templom, amely nemcsak Miskolc városának, hanem egész Magyarországnak is rendkívül nagy értéket képviselő műemléke lett.