2011.07.15. 12:09
Önhikis pénzek: ha kevés is, örülnek neki
Szerencs - Közüzemi tartozásokat és az élelmiszerszámlákat igyekeznek törleszteni a támogatásból.
Szerencs - Közüzemi tartozásokat és az élelmiszerszámlákat igyekeznek törleszteni a támogatásból.
A hazai települések harmada kapott állami támogatást az önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok számára kiírt pályázaton. Az idei 33 milliárd forintos keretből 11,6 milliárdról döntött a kormány első körben, június végén. Megyénkből 196 település kapott vissza nem térítendő támogatást, köztük a Szerencsi kistérség tíz önkormányzata. Körképünkben azt igyekeztünk megtudni minél több érintett településen, mire elegendő az elnyert összeg.
A harmadát kapták
A felhalmozott számlák kiegyenlítésére – az élelmiszereket és a közüzemi díjakat törleszti a bekecsi önkormányzat, tudtuk meg Béki József polgármestertől. A Szerencs-közeli kistelepülés vezetése 24 millió forintot igényelt, ezzel szemben 8 milliót kaptak.
– Jelentős a felhalmozott tartozás, akkor lettünk volna nullán, ha megkapjuk a kért összeget. Természetesen a következő körben is próbálkozunk, de ez csak pillanatnyi megoldás, az alulfinanszírozottság miatt év végére akkor is felgyűlne ekkora tartozás, ha most mindent kifizetnénk – mondta Béki József.
„Hadigazdálkodnak”
– Nekünk 80 millió forint a forráshiányunk, 66 millióval engedték beadni az önhikis pályázatot, ehhez képest kaptunk 5,2 milliót. Ez tragikus – mondta keserűen Hlivják László, Legyesbénye polgármestere. – Pedig mi igen korrektül gazdálkodunk, de sajnos jelenleg két választásunk van: vagy bért fizetünk, de akkor nem tudunk szállítói számlákat fizetni, vagy fordítva. Ez a „hadigazdálkodás” jellemző az önkormányzatok többségére.
Elmondta, az előírásoknak megfelelően a 60 napon túli tartozások egy részét fizették belőle, a többit a működésre fordítják.
– Ennyire rossz helyzetben még nem voltunk. Sajnos nagy ívben elkerülnek minket a befektetők, döntően a Natura 2000-es érintettség és a Tokaj-hegyaljai világörökség miatt. Hiába tartozunk a leghátrányosabb települések közé és kedvezőbb támogatást kapnának nálunk. Ezt csak kormányakarattal lehetne megváltoztatni. Addig viszont egyik napról a másikra élnek itt az önkormányzatok – összegezte véleményét.
Óvodára, iskolára
Rezsire és működési költségekre fordítják Mádon is.
– Az óvodára és az iskolára fordítjuk döntően, főleg ez az, ami alulfinanszírozott a kevés gyereklétszámból adódóan. 36 millió forintot kértünk és a felét kaptuk. Ez még messze van az optimálistól, de tisztában vagyunk azzal, hogy mik a lehetőségek, így elégedettek vagyunk ezzel is, és megpróbálunk még szorosabb gazdálkodást véghez vinni – tudatta Tatárka József, a település első embere.
Mint mondta, a működési kiadások folyamatosan gondot jelentenek a településen, közel 50 millió pluszba vannak a közintézmények a kapott finanszírozáshoz képest és máshonnan kell elvenni ehhez a pénzt.
– Igyekszünk csökkenteni a költségeket, illetve próbálunk kedvező befektetői környezetet kialakítani, és szorosabb kapcsolatot ápolni a vállalkozókkal, hogy közösen boldoguljunk – magyarázta.
Korszerűsítéssel spórolnak
Mezőzomboron is a beszállítói tartozások finanszírozására használják fel a támogatást, ami a fele sincs annak, mint amennyi kellene. Radó Béla polgármestertől megtudtuk 64 millióra lenne szükségük, de csak alig több mint 14 millió forintot kaptak, így a szeptemberi második fordulóra újra benyújtják a pályázatot.
– A legrégebbi kifizetetlen számlák teljesítésére használjuk fel. Közüzemi számlákra és a konyhára beszállítók tartozásainak csökkentésére. Nálunk is a közintézmények finanszírozása okozza a legnagyobb nehézséget. Az iskolában például 1,3 millió forint volt a januári gázszámla. Ezt igyekszünk csökkenteni, amihez pályázati pénzből nyertünk támogatást a nyílászárók és a tető cseréjére, illetve szigetelésre (lásd lenti írásunkat – a Szerk.). Reményeink szerint ennek köszönhetően 70 százalékkal csökken majd a fűtésszámla – tudatta.
Éves és még régebbi tartozás
Beszállítói tartozásokra – közel 60 millió forint volt június 30-án a beszállítói tartozásunk – összegezte Demeterné Bártfay Emese, Monok polgármestere.
– Az elnyert összegből elsősorban az iskola finanszírozásából adódó forráshiányt igyekeztünk pótolni. Közüzemi számlákat fizettünk belőle oly módon, hogy próbáltunk minden közüzemnek törleszteni. Emellett fizettünk az élelmiszer-beszállítóknak is, valamint elmaradt ügyeleti díjakat egyenlítettünk ki. Sajnos még 2010-ből is volt elmaradt díjunk, amit megörököltünk, és bizony éves, másféléves beszállítói tartozásokat törlesztettünk most. Igyekszünk mindenki felé fizetési hajlandóságot mutatni – hangsúlyozta.
Elmondta: közel 70 millió forintra adták be a pályázatot, de örülnek neki, hogy ezt is (csaknem 28,5 millió forintot – a Szerk.) kapták.
– Nagyon nehéz talpra állni, mert 71 milliós banki hitellel vettem át az önkormányzatot a beszállítói tartozásokon felül. Emellett a közcélúak túlfoglalkoztatása miatt is van csaknem 4,5 millió forint visszafizetési kötelezettségünk. Akkor is nehéz lenn, ha nullával vettem volna át a hivatalt, mert a normatívák lecsökkenésével nagyon nehézzé vált a kistelepülések helyzete – mondta.
Termelőmunkát közmunkában
Az intézmények működésére, eddig ki nem egyenlített számlák kifizetésre fordítjuk a támogatást. 19 millió forintot kértünk és valamivel több mint 10 milliót kaptunk – tudatta lapunkkal Tirk Sándorné, Rátka polgármestere. A „jó arányt” azzal magyarázta, hogy a településen nagyon alacsony a helyi adóbevétel és tudomása szerint azok a települések kerültek előtérbe, akiknél ez a helyzet áll fenn.
– Rezsi költségeket, élelmiszerszámlákat fizettünk ki, valamint elmaradt személyi juttatásokat. Sajnos még akkor is maradt volna kifizetetlen számla, ha a teljes összeget megkapjuk, de ennek is nagyon örülünk. Az önkormányzat költségvetési hiánya abból ered, hogy az állam a leosztott feladatotokhoz nem biztosítja az anyagi fedezetett, így lehetetlenné teszi a kiegyensúlyozott működést – magyarázta.
Mint mondta, jó lehetőséget lát abban, hogy közfoglalkoztatás keretén belül bevezessék a termelő, szolgáltató munkát, így értékteremtő munkát tudnának biztosítani, valamint az összeg, amit az önkormányzatnak kell beletenni a programba, megtérülne. Nemcsak a termelésben gondolkodnak, hanem a megtermelt termékek feldolgozásában is. Ehhez viszont szükség lenne pályázatra, mert a nagyobb volumenhez már mezőgazdasági gépek is kellenének, amit önerőből az önkormányzat nem tud megvásárolni. Az elképzeléseik megvalósítását, hogy milyen törvény adta lehetőségek vannak egy önkormányzatnak beindítani a termelő munkát, most dolgozzák ki.
ÉM-UM
Ezt írtuk korábban
Szerencs több mint 108 millió forintot nyert. Koncz Ferenc polgármester azt mondta az Észak-Magyarországnak, nagyon örülnek az összegnek, de legalább 500 millió kellene, hogy a gondjaik megoldódjanak. Mindenesetre komoly takarékossági intézkedéseket hoznak: átalakítják az önkormányzati szerkezetet, és megszabadulnak a gépkocsiktól. A közüzemi tartozásokat megpróbálják lassanként kiegyenlíteni, viszont komoly feladatot jelent számukra az oktatási-nevelési intézmények fenntartása, közöttük egy gimnázium és szakközépiskola működtetése.
Az önhikiről
Az önhiki pályázat elsődleges célja a Belügyminisztérium szerint a 60 napon túli közüzemi díjtartozások, az önkormányzatok intézményi ellátottainak élelmezésével összefüggő adósságok, valamint a közoktatási intézmények fenntartásához kapcsolódó forráshiány rendezése.