Therion és a csitári hegyek

Miskolc - A bázis most Brisbane, de a fő helyszín – egy fontos időszakra – hamarosan áttevődik Melbourne-be. A meghallgatás egészen rendkívüli eredménnyel zárult.

Nem egyszer adtunk már hírt a miskolci V. Molnár Judit operaénekes ausztráliai (és persze itthoni, de más országbeli) sikereiről.

Judit karrierje most ismét új szakaszhoz érkezett.

Mielőtt erről szólunk, röviden idézzünk fel néhány momentumot V. Molnár Judit művészi pályájából. Önálló és kamarakoncertek, szólistaszerepek fesztiválokon, oratóriumokban és operákban itthon és külföldön. A Bartók+ Operafesztivál és a Miskolci Nemzeti Színház gyakori szereplője. Elnyerte Miskolc művészeti ösztöndíját, 2008-ban a Miskolci Gyémántok-díjat, szólót énekelt a Therion opera-rock-show-ján (a miskolci koncertről készült CD és DVD közel 100 országban jelent meg), lemeze jelent meg Áldott éj címmel karácsonyi dalokból, majd Szép szülőhazám címmel magyar operaáriákból és operettdalokból. Hosszan lehetne még sorolni szerepléseit, de ragadjunk ki egyet: 2007-ben ő képviselte Magyarországot a XIII. Ausztráliai-Magyar Kulturális Találkozón Sydney-ben. Ennek a fellépésnek, a sikernek máig és a jövőbe ható következményei vannak.

2010-ben Judit újra meghívást kapott Ausztráliába, ahol Canberrában, Sydneyben, Gold Coaston, Melbourne-ben, Adelaidben és Perthben adott nagy sikerű koncerteket.

Akkor így írt erről az Észak-Magyarország és a Borsod Online: „Háromévente rendezik meg az Ausztráliai Magyarok Kulturális Találkozóját, a mostanira hívták meg egy éve – úgy, hogy eljöttek hozzá Miskolcra meginvitálni – a szervezők. Turné lett a koncertből…” És egy rövidke idézet az ausztáliai Magyar Életből: „Volt itt aztán minden, ami szemnek, fülnek s léleknek ingere. Érzelmek sokasága, csengő magas hangok tömege, szívhez szóló csendes részek és könnyet fakasztó gondolatok… Sokan mondták, hogy az utolsó 15 évben nem volt ehhez hasonló színvonalú magyar rendezvény a Gold Coast-on…”

És egy újabb fellépés Ausztráliában: 2011. február 19-én a Canberrai Szimfonikus Zenekar szólistájaként lépett fel a Liszt-év alkalmából megrendezett hangversenyen. A koncertet az ausztrál főkormányzó rezidenciáján rendezték meg több ezres közönség előtt Canberrában.

Most – már jó ideje – Brisbane-ben él férjével, Vladucz Zoltánnal V. Molnár Judit. Itt „értük el”, vagyis beszélgettünk skype-on keresztül.

Az egyik friss hír, hogy az ABC Classic FM-en, Ausztráliai egyik legnépszerűbb rádióállomásán leadták Judit előadásában Kodály: A csitári hegyek alatt című dalát a Miskolci Szimfonikus Zenekar közreműködésével. Ehhez kapcsolódik, hogy a dal elhangzása után valaki lelkesen hívta telefonon Hartay-Szabó Gergelyt, a Brisbane spirituális otthonának számító St. Albert Church zeneigazgatóját, hogy elújságolja neki a hírt: most hallott egy ragyogó hangú magyar énekesnőt a rádióban. Mire Hartay-Szabó úr így válaszolt az illetőnek: „Igen, ő énekel a templomunkban, jöjjön, hallgassa meg!”

Március közepén operettgálát adott Judit Brisbane-ben, április közepén pedig „A romantic evening of opera” címmel lesz koncertje Adelaide-ban. (Az orosz zongoraművész, Alexandr Hanysz kíséri.)

Vision in motion címmel kiállítás nyílt Melbourne-ben a Glen Eira City Council Galériában Horkay István, Orosz István, Mészáros Mihály és Andrew Mezei munkáiból. Judit a kiállítás megnyitóján énekelt.

Büszkén újságolja, hogy van olyan rajongója, aki 5 ezer kilométert is repül a kedvéért, ott van szinte minden fellépésén.

Fellépések pedig vannak, például nemrég kérték fel a Qeensland Performing Art Center kórusa szólistájának. És az sincs kizárva, hogy hasonló munka várja, mint volt Miskolcon, amikor a Miskolci Egyetemen tanított.

A bevezetőben említett meghallgatás, és annak az eredménye: az Opera Australia, ami két helyen működik – Sydney-ben és Melbourne-ben – meghallgatást hirdetett 2013-ra. Judit részt vett a próbaéneklésen, és nagy-nagy meglepetésére, meg persze örömére máris szerződést kapott: május 16-a és 26-a között A víg özvegyben lép fel Melbourne-ben. Napokon belül kezdődnek a próbák.

Ausztráliában most van az ősz, eddig meglehetősen esős volt az idő arrafelé, most már szépül. A hajnali madarak ősz ide, ősz oda, nem maradnak el. Pontosan fél 6-kor kezdik rá jókora hangerővel az ébresztőt Juditék otthonánál. Szépek, gyönyörűek, de azért van közöttük olyan, aminek a hangjához képest – erősíti meg a férj – a mi varjúnk károgása kellemes muzsika. Azért nem túl nehéz együtt élni ennyi kellemetlenséggel.

Főleg, hogy a kintiek – magyarok, magyar származásúak és mindenki más – kedvesek, barátságosak, vendégszeretők.

Van-e belpolitika? – teszem fel a kérdést, gondolva az itteni helyzetre.

Nem, nem politizálnak – tudom meg –, háromévente elmennek az ausztrálok a kötelező (!) választásra, előtte és utána egy hétig téma, hogy kik nyertek, de ennyi. Van még egy téma, ami ott nem téma: a fizetés, a jövedelem, bárkinek az anyagi helyzete.

Egyébként Ausztrália köszöni, jól van, az ott élők többé-kevésbé tudnak róla, hogy a világban többfelé gazdasági válság van, de ebből nem sokat éreznek.

Aki pedig azt gondolná róluk, hogy afféle „egyszerű” emberek, az nagyot téved. A múzeumok, kiállítások, koncerttermek tömve vannak látogatókkal, egymást érik a fesztiválok.

A kérdésre, hogy marad(nak)-e Ausztráliában, Judit így felel: „Az énekes ott él, ahol szerepet, lehetőséget kap. Egyszer itt, másszor ott.”

Szabados Gábor