Vidék-kaland - Légkondicionált irodából az istállóba

Tiszalúc - A Vidék-kaland során városi fiatalok ismerkednek a gazdálkodók életével.„Amikor első este az egész napos munkától fáradtan, átizzadva visszaértünk a tanyára, és mondták nekem, hogy másnap reggel négy órakor kell kelni, mert megyünk a vágóhídra – már nem tűnt olyan jó ötletnek, hogy jelentkeztem kalandornak”, mesélte mosolyogva Iványi Balázs, a Heti Válasz fiatal újságírója, aki egy hetet tölt el egy állattenyésztéssel foglalkozó fiatal gazda, a tiszalúci Gazdóf Katalin tanyáján, hogy saját bőrén tapasztalhassa meg, hogyan, miből, milyen körülmények között élnek a vidéki emberek. Balázzsal csütörtökön beszélgettünk a tanyán, aki érkezésünk előtt nem sokkal fejezte be az üszőistálló trágyázását.

Városból tanyára

Mint a fiatalember mesélte, világéletében városban élt: Székesfehérvárott született, ott járt iskolába, aztán az egyetem elvégzése után a fővárosban maradt. Mivel a Heti Válasz számára mezőgazdasággal, vidékkel kapcsolatos anyagokat ír, kézenfekvő volt, hogy belevág a kalandba.

Gazdóf Katalin, Balázs házigazdája agrármérnök, kétszáz hektáron gazdálkodik, innen látja el 300 állatból álló állományát. Főleg húsmarhákat tenyészt, a felhizlalt bikaborjakat Törökországba adja el, de sertések és lovak is szép számmal vannak a Tiszalúc határában lévő tanyán. Mint mesélte, gyakorlatilag itt nőtt fel, s most folyamatosan, lépésről lépésre fejleszti, újítja fel a tanyát. „Még legalább 300 millió forintra lenne szükség, hogy minden épületet rendbe hozzunk, de egyelőre még pályázati forrásból sem tudok ennyit előteremteni”, mondta. Nemrégiben fejezték be a fedett lovardájukat, a hozzátartozó szociális helyiségeket, de ott jártunkkor már bemutatót tartottak a lovaglás iránt érdeklődő gyerekeknek. A lovasiskolát most építik ki, az ehhez szükséges, nyugodt, kiszámítható, de strapabíró, fiatal állatok már az istálló melletti karámban legelésznek.

Az állatok diktálják a ritmust

Balázs nem csak dolgozik a tanyán, ott is alszik a lóistálló melletti lakókocsiban, ahonnan időnként egy-egy cikket, fotókat és videókat is küld lapjának kalandjairól. Mint mesélte, a legszokatlanabb nem a munka volt számára – mert abból korábban, egy Kecskemét melletti tanyán eltöltött bemutató nap során már kapott némi ízelítőt –, hanem a tanyán dolgozók életritmusa. „Kedden hajnali három óra öt perckor csörgött a telefonom, az egyik itteni dolgozó hívott, hogy tíz perc múlva legyek készen, mert megissza a kávéját, és indul értem, megyünk a vágóhídra”, mondta. A tanyán tartott disznók a Gazdóf család vágóhídján végzik, hogy miután itt feldolgozták őket, a húsboltba kerülhessenek. A sertések tőkehúsként, kolbászba töltve kerülnek forgalomba. Mint Katalin mesélte, télen majd hurkát is töltenek, de ebben a hőségben gyorsan romló áruval nem szívesen foglalkoznak.

Beszélgetés közben Katalinnal és Bálinttal bejártuk a tanyát. Az egyik karámban a bika alá még éretlen üszők deleltek, a másikban a lovak nyargalásztak a kánikulára rá sem hederítve. Az istállókban is tombolt a hőség, de az itt elhelyezett jószágoknak bőven volt vizük, őket nem zavarta a kánikula – az csak az állatokat takarmányozó, tisztán tartó embereknek okozott szenvedést, ők viszont tisztában vannak vele: a munkát ha esik, ha fúj, el kell végezni, az állatokat hőségben és fagyban egyaránt el kell látni.

Balázs elmondása szerint sokat tanult a tanyán eltöltött idő alatt, megszerette a csendet, hogy nem csörömpölnek az ablaka alatt a villamosok, de azt azért nem fontolgatja, hogy vidékre költözzön. „Érteni kell hozzá. És a korán kelést is nehezen bírom”, állapította meg.

ÉM-SZP

Vidék-kaland

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége - AGRYA az elmúlt évben szervezte meg először a Vidék Kaland Programot, melynek során városi fiatalok számára biztosították a lehetőséget, hogy a saját bőrükön tapasztalják meg, milyen a mindennapi élet egy gazdaságban. A Vidék-kaland program keretében idén 15 fiatal gazda lát vendégül 40 kalandort, akiket 132 jelentkező közül választottak ki. A gazdaságokban egy hetet eltöltő fiatalok bekapcsolódnak a napi munkába.