Derenk: Megtelt élettel a romfalu

Derenk, Szögliget - A derenki emlékkápolnánál hagyományosan ismét összegyűltek a régi lakók és leszármazottaik.

Derenken, az „ősi magyar romfaluban” július 29.-én a hagyományokhoz híven megrendezték a derenki búcsút. Az 1990-es évek elején újjáépített emlékkápolna körül a sok évi tradícióknak megfelelően ismét összegyűltek a régi lakók és leszármazottaik, valamint a környék községeinek a lakói. A romfalu megtelt élettel. Szép számmal jelentek meg magyar, szlovák és lengyel nemzetiségűek. A Derenkre látogatókat gazdag program fogadta. Az egybegyűlteket  dr. Csúcs Lászlóné Halina, az Országos Lengyel Önkormányzat elnöke és Tóthné Mihalik Katalin, Szögliget polgármestere köszöntötte, majd részt vettek a lengyel és magyar nyelven elhangzott szentmisén. Emlékkoszorút helyeztek el az erdő csendjében meghúzódó kicsiny temetőben. Így emlékeztek a hozzátartozók halottaikra. Ellátogattak a falu egykori iskolájába, ahol az ott kiállított képek alapján megismerkedhettek a község múltjával,történetével.

Lengyel telepesek

Derenk a Ménespatak völgyéhez és Szádvárhoz közel helyezkedett el. A település neve szláv szóból származik, ami som jelentésű. Az 1710. évi pestisjárvány után újra benépesedett, mivel új birtokosai lengyel telepeseket hozattak, akik Derenken találtak otthonra. 1833-ban Magyar-Tóth faluként említik. Az 1940-es években Horty Miklós kormányzó összefüggő vadászterületet kívánt létesíteni, ezért az itt élő családokat kitelepítették, földet, házat ígérve nekik. Derenk házait lerombolták,lakói többet nem térhettek vissza. A falu területét 1943-ban Szögligethez csatolták.

Az Anna harang hívó szavára minden nyáron visszatérnek a még élő lengyel, magyar és tót származású ősök. A még élők felelevenítik meséiket,kedves történeteiket, nem hagyják feledésbe merülni Derenket. A magyar önkormányzatok és a lengyel kisebbség összefogása garancia arra, hogy ez a zarándokhely sokáig fennmarad és Derenk története tovább él!

BN